87487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a föld belsejének elektrodinamikai felkutatására
- 2 — a hullámok ezen rétegekbe ütköznek és az illető rétegek mineműségéhez képest igen erősen tompítva vagy gyengítve kerülnek a felfogó készülékhez. Ha elektromos 5 hullámok tompíttatnak, akkor a felvevő készülék telefonjában a hangerősségek tetemesen csökkentetnek, sőt zérusra süllyednek, aszerint, milyen a befolyásoló réteg hullámelnyeletési sajátsága, vala-10 mint fekvése, csapásiránya és mélysége. Megfordítva: a hullámok erősbödésnél, vagyis reflexiónál igen erősen érkeznek a telefonba, úgy hogy néha egyéb, a felfogóban elrendezett katódacsövek vagy 15 effélék által való további erősítést nem is igényelnek. Természetesen nem közömbös, mikép ütköznek a hullámok a földalatti rétegre, hogy ezeken haránt- vagy csapásirányban haladnak-e át. A tapasz-20 talati és vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy akkor, midőn a hullámok a befolyásoló, például abszorbeáló réteget teljesen keresztezve találják, sugarak nem jutnak többé a felfogó készülékek-25 hez, ha azonban csapás irányában találják a réteget, akkor hullámok részei még mindig áthaladhatnak a közbensően ágyazott kőzeten és leompítva kerülhetnek a felfogó készülékhez. 30 Ezen vizsgálatok eredményei összeállítva egészen pontosan mutatják a rétegek fekvését és csapásirányát mindennemű zavarukkal és eltorzulásukkal. Az átsugárzás által nyert adatok kiegé-35 szítése és felülvizsgálata céljából, különösen az idegen rétegek mineműségének megállapítására a vizsgálatok közben a hangerősségek mérésén kívül az ellenállásokat is megmérhetjük az egyes állás-40 pontokon. Ez ismert módon oly mérőkészülékekkel (ohm-méterekkel) történik, melyek a felfogó és küldő készülékbe be vannak építve és közvetlen összeköttetésben állanak a föld vezetékekkel és föld-45 bontó rúddal. A főképpen a talajban előforduló kőzetrétegek ellenállása, épp úgy ezeknek a hangerősségre vonatkozó átbocsátó képessége számos kísérlettel meg van állapítva 50 és táblázatokba foglalva, épp úgy a talajban előforduló egyes fémek és ércek megközelítő számadatai. Ha ezen méréseknél ily számadatokra találunk, úgy ezeket az átsugározás által kapott ered-55 mények értékes kiegészítése gyanánt felhasználhatjuk. Az idegen rétegek pontos megismerésére megoldandó kérdéseknél, mint amilyenek a rétegek vastagsága, iránya, rátelepülése, jósága stb., különösen a mély- 60 ség megállapítása igényel beható megfontolást. Hegyes talajban az idegen rétegek mélységének megállapítása egyszerű. Két állomást mindig lehetőleg a hegy vagy 65 magaslat lábánál állítunk fel, oly célból, hogy az elektromos hullámok jó mélyen sugároztassanak be a föld belsejébe. További két állomást (keresőállomásokat) részint a hegy ormán, részint pedig más 70 irányban állítunk fel a hegy lábánál ós az átsugározást az ismertetett móddal teljesen megegyezően végezzük. Sík talajnál a vizsgálati mód oly értelemben változik, hogy mindkét alkalma- 75 zásra kerülő állomást szereljük fel küldő és felfogó készülékekkel és azokat munka közben egyenlő távolságokkal egymás felé vagy egymástól elmozgatjuk. Tegyük fel, hogy a két állomást először 80 1000 m. távolságra állítjuk fel egymástól. Az ezek mindegyikéből küldött sugarakat a szembenálló állomás bizonyos hangerősséggel felfogja. Ezután az állomásokat egyenkint körülbelül 100—100 méter- 85 rel befelé visszük, úgy hogy távolságuk most már csak 800 m.-t tesz ki. A hullámok a talajrétegezés mineműségétől függő, az előbbitől eltérő meghatározott hangerősséggel jutnak a felvevő készü- 90 lékhez. Ezt a folyamatot tetszőlegesen sokszor megismételjük, úgy hogy például a 600, 400, 200 m.-es állomástávolságokat választjuk. A kiküldött hullámok haladásukban 95 közelítőleg gömbalakot tartanak meg, legmélyebb pontjukon azonban nem hatásosak többé észrevehetőleg. Mint azt számos kísérlet bizonyította, a hullámokat még érvényre jutóan oly mélységig 100 lehet leküldeni, mely az állomások egymástól való távolsága felének vagy kétharmadának felel meg (a talaj minőségéhez képest). Feltéve, hogy a vizsgálandó talajban 105 szóntelepek fekszenek a mélységben, úgy ezek az elektromos hullámokkal szemben oly jó vezetők gyanánt mutatkoznak, hogy a fellépő hullámokat teljesen felszívják. Így tehát 1000 m. legnagyobb tá- 110 volságban pl. semminemű hangerősséget nem kapunk, minthogy a sugarak tökéletesen abszorbeáltainak. Emellett a két állomás egymástól való fél távolságával egyenlő, legalább 500 m.-es mélységhatás- 115 sai számolunk. A két állomás megváltoz-