87467. lajstromszámú szabadalom • Készülék villamos hullámok erősítésére

— 2 -5. ábra olyan készüléket mutat táv­lati nézetben a 2—4. ábrákban feltünte­tett áramkör-elrendezésekhez, amely két audionközeget tartalmaz. 5 A különböző ábrákban ugyanazon jel­zési számok ugyanazon alkatrészeket je­lölik. A találmány értelmében kiképezett át­vivőkészülékhez érkező és onnan távozó 10 vezetékek a különböző ábrákban az (1, 2) huzalokkal vannak jelölve, amelyek a (4) bevezetési cséve (3) primer tekercsében végződnek, míg az (5, 6) huzalok a meg­felelő (8) kivezetési átvívőcséve (7) sze-15 kunder tekercseivel vannak összekötve. A (4) átvivőcséve szekunder tekercse két (9) és (10) részre van osztva és hasonló­képen a (8) átvivő cséve primer tekercse ugyancsak két (11) és (12) részből áll. 20 Mindenik áramkörben egy-egy audion­készülék van elrendezve, amelyek a heví­tett (13) és (14) szálakból (a 2—4. ábrák­ban feltüntetett foganatosítási alakoknál csak (13) szálból), két (15) és (16) anoda-25 lemezből, valamint két közbenső (17) és (18) elektródából vagy ellenállástekercs­ből állanak. A (13) és (14) szálakat a (19) telep árama hevíti és a (8) átvivőcséve (11, 12) primer tekercseit tartalmazó ki-30 vezető áramkör az említett tekercsek szá­mára közös részben a (21) áramforrással van ellátva. A rajz 1—4. ábráiban feltün­tetett foganatosítási alakoknál a bevezető és kivezető vonaláramkörökön kívül 35 háromféle áramkör van. Az egyik áram­kör a (19) telep segélyével táplált szálak áramköre. A második áramkör a részekre osztott bevezető áramkör, amely a (4) át­vivő cséve (9) és (10) szekunder tekercseit, 40 továbbá az ellentétesen kapcsolt (17, 18) elektródákat, az ionizált áram útjának egy részét és a szálat vagy szálakat tar­talmazza. A harmadik áramkör a ré­szekre osztott kivezető áramkör, amely az 45 1. ábrában feltüntetett foganatosítási alaknál a közös részben a (21) telepet, nem közös részeiben pedig a hevített (13, 14) szálakat, az ionizált áramokat, a (15, 16) anodákat és a (8) átvivő cséve (11, 12) 50 primer tekercseit tartalmazza. A 2—4. áb­rákban feltüntetett foganatosítási alakok­nál csak egy (13) szál fekszik ezen áram­kör közös részében. A 3. ábrában olyan távbeszélő vonal 55 van feltüntetve, amelynél két audion­közeggel felszerelt átvívőberendezés hasz­nálható a (48) és (49) állomások közötti kétirányú távbeszélő átvitelre. Az áram­< körelrendezés lényegileg ugyanaz, mint az 1. és 2. ábránál, azzal az eltéréssel, 60 hogy a (4) bevezetési átvívőcséve (3) pri­mer tekercse négy részre van osztva és ezek a részek sorba kapcsolva fekszenek a távbeszélő vonalban, míg a (8) kiveze­tési átvivő cséve (7) szekunder tekercsei 65 hídban fekszenek a távbeszélő vonalhoz és a (3) primer tekercsekhez képest szimme­trikusan vannak kapcsolva. A 4. ábrában feltüntetett foganatosítási alaknál két (A) és (B) erősítőkészülék 70 van elrendezve, amelyek az előbbitől el­térő módon biztosítják a két irányú műkö­dést. A távbeszélő vonalvezeték két részre van osztva és ezek a részek külön-külön a (46), illetve (47) hálózatszer kezetek útján 75 vannak kiegyensúlyozva. Az (A) átvivő­készülék (4) bevezetési csévéjének (3) pri­mer tekercse négy részre van osztva, ame­lyek sorba kapcsolva fekszenek a (48) állomás és (46) hálózatszerkezet között 80 levő távbeszélő vonalban. Hasonlóképen a (B) átvívőkészülék (4) átvívőcsévéjének négy (3) primer tekercse sorozatosan kap­csolva fekszik a (49) állomás és a (47) hálózatszerkezet között levő vonalban. 85 A 4. ábrában feltüntetett foganatosítási alaknál a (48) állomáson keletkező táv­beszélő áramokat az (A) készülék erősíti és az így erősített áramok a vonalon át a (49) állomásra jutnak. A (49) állomáson 90 keletkező áramokat viszont hasonló mó­don a (B) készülék erősíti, mire a vonal­vezetéken át a (48) állomásra jutnak. A berendezés működési módja a követ­kező: 95 A távbeszélő áramok vagy más villa­mos hullámokat, amelyek az (1, 2) veze­tékeken át érkeznek, a (4) bevezetési cséve (3) primer tekercse veszi fel ós azokat annak (9, 10) szekunder tekercsei adják 100 tovább a bevezetési áramkörben. Bármely időpontban, kivéve természetesen azt a pillanatot, amikor a hullám a zérus pon­ton megy keresztül, áram kering az em­lített áramkörökben, miért is az egyik 105 például (17) elektródának pozitív ós a má­sik (18) elektródának megfelelő nega­tív potenciálja lesz. Minthogy az áram a felhevített szál és az egyik vagy másik audion közbenső elektródája között csak 110 akkor haladhat át, ha az elektródának a szálhoz képest pozitív potenciálja van, ennélfogva a két audionkészüléknél a vil­lamos áram a szál és a lemez közötti, ioni­zált gázáramban különböző hatások alatt 115 áll. Az a közbenső elektróda, amelynek most pozitiv potenciálja van, lényegesen módosítja a villamos áram keringését

Next

/
Thumbnails
Contents