87464. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kazánok táplálására

— 2 -vagyis amelynél a hozzávezetett vízmeny­nyiség az elhasznált vízmennyiséggel egyenlő. A kazán túlterhelésénél ellen­ben kevesebb vizet vezetünk hozzá, mint 5 amennyi szükséges és azután, ha a túl­terhelés tovább tart, a tápvízmennyiséget mindaddig növeljük, míg oly vízállást el nem értünk, mely ezen fokozott terhelés­nek megfelel és amelynél a tápvízmennyi-10 ség az elfogyasztott vízmennyiséggel egyenlő. A mellékelt rajzon ezen eljárás fogana­tosítására alkalmas berendezésnek példa­képpeni kiviteli alakja van feltüntetve. Az 15 1. ábra a találmány szerinti szabályozó­berendezéssel ellátott kazánnak elölnézete és részben metszete. A 2. ábra a tápszelepnek különleges alak­ját mutatja metszetben. A 20 3. ábra a berendezés egy részének met­szete az 1. ábrának 3—3 vonala szerint, a nyilak irányában nézve. Az 1. ábrán (4)-gyel a gőzkazán, (5, 6, 7)­tel pedig a víz szabványos és legalacso-25 nyabb, illetve legmagasabb állásának megfelelő szakadozott vonalak vannak je­lölve. A szabályozó berendezés mindenek­előtt a (8) kiterjedő csőből áll, mely a (9) és (10) tartókban van elrendezve, melyek 80 megfelelő módon a T-alakú (11) tartóval vannak összekötve. A (11) tartó akként van elrendezve, hogy a kiterjedő cső kö­zépső része lényegileg a kazán szabványos vízállásának magasságában van, míg a 85 eső alsó vége kb. az alacsony vízállás szintjében, a cső felső vége pedig közelí­tőleg a legmagasabb vízállás magasságá­ban foglal helyet. A (10) tartó felső végében pl. a (13) csap 40 segélyével a (15) emeltyű van lengethe­tően ágyazva. A (8) kiterjedő cső felső vége (12)-nél (3. ábra) a (15) emeltyűnek rövidebb karjával van csuklósan össze­kötve. A (15) emeltyű hosszabb karjának 45 külső végével a (17) rúd van alkalmas módon összekötve, mely (17) rúd egy má­sodik (19) emeltyű (18) hosszabb karját hordja; a (19) emeltyű a (20) tápszelepet működtetheti, mely a (21a) tápvezetékben 50 van elrendezve. A (14) súly segélyével a (8) kiterjedő cső és a (20) szelep közötti különböző összeköttetési helyeken állan­dóan minden holt mozgást elkerülünk és a kiterjedő cső összehúzódása alkalmával 55 is előidézzük a szelep megfelelő működte­tését. A (8) kiterjedő cső felső végének a (15) emeltyű (13) forgáspontjához viszonyított helyzete a (16) csavaranyák kezelésével módosítható. A (21) szeleptest és a (15) 60 emeltyű hosszabb karjának külső vége közötti kölcsönös helyzet viszont a (16a) csavaranyák segélyével változtatható. Ha valamely okból a (14) súly nem elegendő arra, hogy a (21) szeleptestet a (8) kitér- 65 jedő cső összehúzódása alkalmával mű­ködtesse, akkor a (15) emeltyű hosszabb karja lefelé, a (22) rugóra fog szorító ha­tást kifejteni, mely rugót a (23) rugó­tányér támasztja alá, úgy hogy az emlí- 70 tett nyomóhatást a súly hatása a szelep működtetése alkalmával elősegíti. A rugó továbbá a termostatikai berendezés min­den megsérülésének elejét veszi abban az esetben, ha valamely körülmény folytán 75 a szelepet nem lehetne lefelé mozgatni. A (11) tartóra felerősített (30) kengyelek meggátolják a kiterjedő cső meghajlását. A berendezés kiképzéséből következik, hogy a (8) cső kiterjedése alkalmával a 80 (15) emeltyű hosszabb karjának külső vége felfelé lengettetik és ezzel a súllyal megterhelt (19) emeltyű akként működtet­tetik, hogy a (20) szelep kinyílik. A (8) ki­terjedő cső alsó vége a (24) csövek útján 85 a kazánnal az alacsony vízállás alatti pon­ton közlekedik, míg a kiterjedő cső felső vége a (25) és (26) csövek útján a leg­magasabb vízállás szintjében vagy ezen szint fölött áll a kazánnal összeköttetés- 90 ben. Ily módon a kiterjedő cső alsó végébe a kazánból víz, felső végébe pedig gőz áramolhatik be. Ekként a kiterjedő cső­ben lévő vízállás lényegében véve a kazán vízállásának fog megfelelni, úgy hogy a 95 kiterjedő cső felső vége a gőznek meg­felelő hőmérséklettel bír, míg ezen cső alsó vége alacsonyabb hőmérsékletű lesz. Jóllehet a víz a kiterjedő csőbe való be­áramlása alkalmával lényegileg ugyan- 100 azon hőmérsékletet mutatja, mint a gőz, mégis gyorsan fog meleget leadni és így alacsonyabb hőmérsékletre fog jutni. Minthogy a kiterjedő csőben és a kazán­ban lévő víz között lényegileg kicserélő- 105 dés nem következik be a kiterjedő csőben lévő víz szükségképpen mindenkor lénye­gesen alacsonyabb hőmérséklettel fog bírni, mint a kazánban lévő víz vagy gőz. Ha a kazán vízállása sülyed, úgy a ki- 110 terjedő csőben a vizet megfelelő mérték­ben gőz fogja pótolni, minek folytán a cső nagy része a gőz hőmérsékletére hevül fel és a cső kiterjedése következik be. Ennek folytán ezután a kiterjedő cső a kazán 115 vízállásának siilyedésével együtt meg fog hosszabbodni, minek következtében a (20) szelep további mértékben nyílik és ezzel

Next

/
Thumbnails
Contents