87449. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés önműködő vagy félig önműködő távbeszélő központokhoz
Megjelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87449. SZÁM. — VII/j. OSZTÁLY. Kapcsolási elrendezés önműködő vagy félig önműködő távbeszélő központokhoz. The Betulander Automatic Telephon Co. London, mint Betulander G. A. Södertörnsi lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1913. évi december hó 23-ika. Svédországi elsőbbsége 1912. évi december hó 24-ike. Megkísérelték az önműködő távbeszélőátkapcsolókat egyszerű beállításmozgású kiválasztók alkalmazása által üzembiztosabbá tenni, mely utóbbiak tudvalevőleg 5 úgy mechanikai, mint elektromos szempontból lényegesen egyszerűbbek, mint a közönségesen használt kettős beállítású kiválasztók (pl. a Strowger-féle kiválasztók). Ajánlottak már olyan rendszereket 10 is, melyeknél az önműködő kapcsolás egyedül relék alkalmazása által történik. Az eddig ismert ilyen rendszereknél azonban viszonylag nagyszámú kiválasztó, illetve relé szükséges, ami a kaposolóberendezés 15 nagy egyszerűsége nyújtotta előnyök értékét bizonyos mértékben csökkenti. A jelen találmány főként az ilyen rendszerek kapcsolóberendezés számának csökkentését célozza. Ezt a találmány értelmében a köz-20 pont összekötővezetékeinek sajátos elrendezése és az önműködő összekötéshez szükséges kapcsolóberendezéseknek a központ vezetékeihez csatlakozó elrendezése által érjük el. 25 A találmány abban áll, hogy az érkező vezetékek egy csoportja ós az ugyanazon csoportkiválasztófokozatnak hozzátartozó, távozó vezetékei között külön közvetítővezetékek kerülnek alkalmazásba, melyek 30 az érkező vezetékek számára közösen megközelíthetőleg és amelyekhez a távozó vezeték minden számcsoportjában külön vezetékek tartoznak. A távozó vezetékek ezáltal megközelíthetőségükre való tekin-85 tettel különböző közvetítővezetékekre vannak osztva. Mivel azonban minden közvetítővezeték minden érkező vezeték számára megközelíthető, minden érkező vezetéknél megvan a lehetőség arra, hogy a távozó vezetékek bármelyikére kapcsol- 40 hassuk. A kiválasztási folyamat és a vezetékek összeköttetése emellett elkülönítetten olymódon történik, hogy a kívánt csoport és egy ezen csoport megközelíthető vezetékének kiválasztása az össze- 45 köttetésre mindenkor felhasználandó közvetítővezeték igénybevétele előtt történik. A kaposolóberendezések számának lényeges csökkentésén kívül a találmány értelmében a kontaktusöszeköttetés nagy egy- 50 szerűsítésót érjük el, amennyiben a többszörösen kapcsolt kontaktusok száma csökken. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának példaképen vett különböző kiviteli 55 alakjai vannak feltüntetve. Az 1. ábra összehasonlításkópen az ismert Strowger-rendszerű kapcsolási elrendezést mutatja, míg a 2. ábra a jelen találmány szerinti meg- 60 felelő elrendezést tünteti fel, a 3. ós 4. ábra vázlatosan a találmány két különböző kiviteli példáját mutatja kiválasztók alkalmazása esetén és az 5. ábra a 3. ábra egy gyakorlati kivi- 65 teli példáját tünteti fel. A találmány lényegét mindenekelőtt az 1. és 2. ábrával kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábrán látható (IV) vezetékcsoport különböző (4) vezetékei bizonyos számú, 70 a gyakorlatban leginkább tíz (I, II, III) vezetókcsoport egyes (1, 2, 3) vezetékeivel kapcsolhatók. Ez a viszony az alkalmazott kapcsolóberendezések természetétől függetlenül, a rajzon látható módon a 75 nyugalmi helyzetben nyitott, az említett