87446. lajstromszámú szabadalom • Gép oly összes erővonalárammal, mely egy vagy több fegyverzetben változtatható módon van megosztva

- 8 -lemben tekercselt eséve foglal helyet. Ezen csévék mindegyike több részből áll, melyek közül kettő-kettő mindenkor egyenlő. A két csévesorra két szabályozó 5 ellenállás következik, melyek két elektro­mos féláramkört teljessé tesznek. A két féláramkör sorba van kapcsolva, ami által zárt áramkör létesül, amelyben a megfelelő csévék és ellenállások egymást 10 kettősen ciklikus sorrendben követik. A két csévesorozat csévéi és a külső csévék és az ellenállások közötti (i\ j', k\ 1', m', n', o', p', CL') és (i", j", k", 1", m", n", o", p", q") kapcsolási pontok két 15 kapocssorozattal állnak összeköttetésben, melyek mentén két egymással szilárdan összekötött csúszókontaktus oly módon mozgatható el, hogy azok állandóan két összetartozó kontaktushellyel érintkeznek. 20 Bármelyik két összetartozó kapocs a zárt áramkört két egyenlő részre osztja. Ha a két csúszókontaktusba állandó fészültségkiilönbséget vezetünk, a két fél­áramkört mindig két egyenlő és állandó 25 intenzitású áram járja át. Mindegyik cséve viszonylagos mágne­sező hatása tehát kizárólag a cséve menet­számától és az áram irányától függ. Ez utóbbi a csévében megváltozik, amikor a 30 csúszókontaktus a cséve egyik végével összekötött kapocsról a cséve másik végé­vel összekötött kapocsra megy át. Az egész tekercselésnek összes mágnesező ha­tása eszerint, eltekintve az alkalmazott 35 feszültségtől, kizárólag attól függ, hogy a két leszármaztatott áramot milyen be­lépő és kilépő kapcsokról szedjük le. Ez a mágnesező hatás zérus, ha a kap­csok a két csévesor középpontjainak felel-40 nek meg és értelme aszerint változik, hogy a kapcsok a középponthoz képest melyik oldalon fekszenek. A mágnesező hatás növekszik, ha a kapcsok a közép­ponttól eltávolodnak és akkor a leg-45 nagyobb pozitív vagy negatív értelem­ben, amikor a tekintetbe jövő kapcsok a csévesorok szélső pontjainak felelnek meg, ahol a csévék tekercselésének iránya meg­változik. 50 A gerjesztőcssévék könnyű rövidre­zárásának elkerülésére a (C) csúszókon­taktusok (24. ábra) két (s') és (s") kisegítő ellenállással lehetnek ellátva. Amikor a csiiszókontaktus az egyik (b) kapocsról a 55 másik (c) kapocsra megy át, az (s') át­hidaló ellenállás a (b) kapocstól jövő maradékáramot fojtani törekszik, míg aa (s") ellenállás új áramot készít elő, mi­előtt a (c) kapoccsal kontaktus létesül. A két ellenállás vagy azoknak mindegyik 60 része, az áram felvételére szolgál, amikor a (C) csúszókontaktus a két kapocs között középúton van. Az ellenállások tehát a közbekapcsolt (S") csévében enyhébb kommutálást hoznak létre. 65 A 12. ábrán két (1, m, u, n, o, v) zárt áramkör olyan 0X = 03 erővonaláramot hoz létre, mely 0 és között változik és megfordítva és olyan 02 erővonaláramot, mely és 0 között és megfordított érte- 70 lemben változik. A 13. ábrán két (1, m, n, o) és (h, k, j, i) zárt áramkör közül az első két erővonal­áramot hoz létre, melyek a fent megadott módon változnak, míg a második áram- 75 kör oly erővonaláramot létesít, mely + és — ^0 között változik. Az (1, ni, n, o) áramkör úgy, mint a fent ismertetett áramkör, egyetlen zárt áramkörben két zárt áramkört egyesít; ez az új zárt 80 áramkör a tekercselésben nemcsak két, hanem négy irányváltást tartalmaz. Az áramkör teljesíti az említett összetett célt, feltéve, hogy a két (Pl, P3, L, M, Ql, Q3) és (P2, N, O, Q2) mágneses áram- 85 körnek lényegben egyenes mágnesező ka­rakterisztikája van, más szavakkal, ha azok a mágneses telítéstől mindig távol vannak. A 14. ábrán a zárt (h, k, j, i) áramkör 90 két olyan erővonaláramot létesít, melyek + ^0 és —£0 között változnak. Megjegyzendő, hogy ha arról van szó, hogy két ellenkező irányú váltakozó erő­vonaláram oly módon létesíttessék, hogy 95 azoknak összege állandó legyen, amellett, hogy a két mágneses áramkör is egyenlő legyen, akkor azon két csóvének menet­száma, melyeket a két csúszókontaktus a két zárt elektromos áramkörbe egyidejű- 100 leg bekapcsol, nem egyenlő. Tényleg a két mágneses áramkör mágnesezési karak­terisztikáját ellenkező értelemben futja be és kivéve azon pillanatokban, amikor a két áramkörön egyenlő értékű erő- 105 vonaláram halad át, közös karakteriszti­kájuknak oly pontjain foglalnak helyet, ahol az erővonaláramnak azonos változ­tatását csakis azáltal hozhatjuk létre, hogy a magnetomotoros erőkben két kii- ne lönböző változást létesítünk. Nagyobb általánosság céljából a 23. ábra megmutatja, hogy miképpen állapíthat­juk meg előre azon mágnesező erőket, melyek három olyan erővonaláramot lé- 115 tesítenek, amelyek megfelelnek annak a feltételnek, hogy nx 0! = n3 0„ és 0X + n2 02 + n3 03 = const., legyen három oly

Next

/
Thumbnails
Contents