87428. lajstromszámú szabadalom • Kormányszerkezet légi- és vízi járművek számára, a kormányzáshoz szükséges munkát csökkentő kormányzásra vagy kompenzálásra szolgáló segédfelületekkel
Megjelent 1 ÍKS 1. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 87428. SZÁM. — V/h. OSZTÁLY. Kormányszerkezet légi- és vizi járművek számára, a kormányzáshoz szükséges munkát csökkentő kormányzásra vagy kompenzálásra szolgáló segédfelületekkel. Flettner Antal Berlin. 4. Pótszabadalom a 80261. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1918. évi junius hó 15 ike. Németországi elsőbbsége 1918. évi február hó 28-ika. A kormányzáshoz szükséges munkának csökkentésére szolgáló szerkezetek, légi járműveknél, már ismeretesek. Ezen szerkezetek az állítóelem és a segédkormány-5 felületek között vannak beiktatva, mely utóbbiak hosszabb emelőkarok útján a főkormánnyal vannak összekötve. A jelen találmány tárgya ily szerkezetek további kiképzése. A találmány tárgyánál légi-10 és vizi járművek kormányának kormányzására vagy kompenzálására szolgáló segédfelületeknél a főkormányfelület mellett két segédkormányfelület van alkalmazva, melyek közül az egyik az egyik 15 irányban való kormányzómozgásnál, a másik pedig a másik irányban való kormányzómozgásnál működik. A csatolt rajzon a találmány tárgyát képező szerkezet egy példaképen vett fo-20 ganatosítási alakja van feltüntetve, (a) a főkormányfelület, (g) és (h) pedig a segédfelületek, melyek az (a) főkormány (b) és (c) emelőkarjain vannak csuklósan megerősítve és melyeket az (m) és (n) or-25 ral ellátott (f) emelők és (e, 1) rudak útján a (d) szögemelő mozgat. (1. ábra). Ha a (d) szögemelőt pl. az (i) huzal segítségével meghúzzuk, úgy a (h) kormányfelület az (1) rúd és az (m) orr útján elforgat-30 tátik, még pedig úgy, hogy az a (c) emelőkar segítségével az (a) főkormányra a kívánt elállítás értelmében forgatónyomatékot gyakorol. Ezzel szemben az (n) orr a (g) segédkormányfelülettől eltávolítta-35 tik, a (g) felület lazán függ a menetirányban és forgatónyomatékot az (a) főkormányra nem gyakorol. A találmány alkalmazása nincsen oly elrendezésekre korlátozva, melyeknél egy segédkormányfelület főkormányfelületek 40 elállítására szolgál; előnyösen alkalmazható minden oly esetben, ahol arról van szó, hogy egy forgatónyomatékot kiegyenlítsünk vagy munkát végezzünk. így pl. a tokormányt a szokásos módon 45 a kormányos állíthatja el, azonban a főkormányt a segédkormányszerkezettel olymódon kötjük össze, hogy a segédkormány a főkormány kezelését megkönynyítse. Ily elrendezés a 2. ábrán van fel- 50 tüntetve. (a) a főkormány, melyet az (i, k) huzalok és a főkorrnányon megerősített (o, p) emelők útján állítunk el. A (b, c) emelőkarokon a (g, h) segédfelületek vannak el- 55 rendezve, melyek a főkormányfelület megfelelő elforgásakor az (m, n) orrokhoz támaszkodnak, melyek az (e, 1) emelők útján a főkormányfelület helytálló (CL, r) pontjaihoz vannak csuklósan kötve. Az 60 (a) főkormány beállításánál az (m) és (n) segédfelületek a szükséges nyomóhelyzetbe ismét önműködően állíttatnak be és ezáltal a kormányzáshoz szükséges munkát megkönnyítik. Ha a segédfelületeket 65 kompenzálásra akarjuk felhasználni, akkor az (e, 1) rudakat elhagyjuk, 3. ábra. Az (m, n) orrok ezen esetben a (b, c) emelőkkel mereven vannak összekötve. Ha most az (a) kormányfelületet az (i, k) hu- 70 zalok és az avval mereven összekötött (o, p) emelők segítségével, pl. az (i) huzal meghúzásával elállítjuk, akkor a (h) segédfelület az (m) orrnak támaszkodik, a menetirányú széltől tehát nyomást kap 75 és kompenzálja azt a forgató nyomatékot,