87394. lajstromszámú szabadalom • Szénvasaló

Megjelent 1ÍKÍ1. évi március hó 16 G-án. MAGYAR KIRÁLYI jHBfi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87394. SZÁM. — XVIlI/a. OSZTÁLY. Szén vas aló. Moussong- Andor, Monssongr Pál és Lüske Károly Budapest. A bejelentés napja 1921. évi szeptember hó 20-ika. A találmány tárgya szénvasaló, mely egyrészről a vasalótalp közvetlen fűtésé­nek, másrészről a használt szén tökéletes elégésének biztosításával a tüzelőanyag takarékos kihasználását teszi lehetővé, amellett pedig a szokásos szénvasalókból távozó szénoxyd által okozott káros hatá­sokat kiküszöböli. A találmány lényege abban áll, hogy a vasaló talpa és az e fölött elrendezett ros­tély közötti térből, a vasaló egész magas­ságán átvonuló, a vasaló belsejének ür­terótől elzárt kürtő vezet a szabadba úgy, hogy a rostély fölött égő tüzelőanyag égéstermékei, a rostély és a vasaló talpa közötti téren végigvonulva, a kürtőn át távoznak. A vasaló emellett, a rostély és a vasaló talpa közötti lángtérbe nyúló, légbevezető csatornával van ellátva, mely szekunder levegőnek bevezetésére és így a gázok gyakorlatilag tökéletesnek mond­ható elégésének biztosítására szolgál. A találmány tárgyának egy példakép­peni megoldása, a mellékelt rajzon van vázlatosan, hosszmetszetben feltüntetve. A vasaló a szokásos alakú üreges (a) testből áll, melynek fenekén a kivehető (b) rostély nyugszik, mely (c) lábakkal van ellátva úgy, hogy a rostély és a vasaló i talpa között (d) szabad tér keletkezik. A rostélynak a vasaló orránál fekvő (b') vé­géhez csatlakozik az (e) kürtő, mely a rostély alatti (d) lángtérből, a vasalótest egész magasságán átvonul és a vasalótest i üregétől el van zárva. Az (e) kürtő,-a kellő huzat biztosítása céljából, a vasaló (f) markolatának legmagasabb pontjáig nyú­lik és felső végén, a célszerűen forgatható (g) könyökdarabban végződik. A tüzelő­anyag, illetve faszén betöltésére a vasaló to­széles végén alkalmazott (h) ajtó szolgál. Az elégés biztosítására, a rostély alatti (d) lángtérbe az (i) légcsatorna nyílik, mely célszerűen a vasaló széles végén, vagyis a (d) lángtérnek az (e) kürtő ki- tö indulási helyétől legtávolabb fekvő pont­ján torkol a (d) lángtérbe. A vasaló mellső részében levő szénhez, a vasaló oldalán, a rostély közelében, alkal­mazhatunk további (S) légbevezető nyílá- 50 sokat. A (b) rostélynak az (i) légcsatorna felőli végéhez, a (j) peckekbe akasztott (k) se­gédrostély csatlakozik, mely egyrészről meggátolja, hogy az (i) csatornába tüzelő- 55 anyag kerüljön, másrészről lehetővé teszi, hogy az (i) csatornából levegő jusson a (b) rostély fölött fekvő (111) tüzelőanyag­hoz. Az (m) tüzelőanyagból az (n) nyílá­son, valamint az (i) csatornán és (K) se- 60 gédrostélyon át beáramló levegő hozzájá­rulásával keletkezett lángok, illetve égés­termékek nem a használatos szénvasalók módjára, a vasaló fedele felé, hanem a (b) rostélyon át a nyilak irányában a vasaló 65 talpa felé irányulnak, ezt közvetlenül fűtik és mielőtt a vasalóból távoznának, az (i) légcsatornán át beáramló szekunder levegő segélyével elégettetnek, mire az égéstermékek, az (e) kürtő alsó (e') nyílá- 70 sán át, a kürtőbe lépnek és ezen végig­vonulván, a kürtő (g) könyökén áramla­nak a szabadba. Mivel a lángok, illetve égési gázok köz­vetlenül fűtik a vasaló talpát, aránytaJa- 75. nul kisebb mennyiségű tüzelőanyagot kell időegységenként elégetni ahhoz, hogy a vasaló a kellő hőmérsékletet elérje és lehe-

Next

/
Thumbnails
Contents