87381. lajstromszámú szabadalom • Radiátórberendezés központi fűtésekhez

^ Mi'gjelent 1931. évi március lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI jBBSW SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87381. SZÁM. — JL/H. OSZTÁLY. Radiátorberendezés központi fűtésekhez. De la Poéze Yves Saint-Fulg'eiit. A bejelentés napja 1915. évi január hó 10-ike. Franciaországi elsőbbsége 1914. évi január hó 26-ika Központi fűtéshez való radiátoroknál ismeretes már az olyan berendezés, hol bizonyos számú függélyes kamra van egymás mellé helyezve, amelyekben a fűtő-5 közeg kering. Ezek a kamrák ebből a célból felül és alul elosztócsövek révén közlekedésben állanak egymással, amely csövek a berendezés fővezetékeihez csatlakoznak. Ily berendezéseknél a hatásfok növe-10 lése céljából ós a levegőnek az egyes fűtőelemek között való automatikus cirkuláltatása céljából, vagy az említett kamrák oldalfalain alkalmazott rézsútos helyzetű hővezető szárnyakat rendeztek [5 el, vagy pedig ezen falakat bordázattal látták el ugyanebből a célból, amely utóbbiak még azzal a további előnnyel is bírnak, hogy a fűtőközeg azok belsejébe is behatol és ennélfogva a hőkieserélődést 20 előmozdítja. Másrészt az ilyen berendezések hatásfokának növelése céljából a hővezetőközeg áramlását a kamrák belsejében is megfelelően befolyásolták. Ebből a célból eze-35 ket a kamrákat, amelyek esetleg szárnyakkal vagy bordázattal is lehettek ellátva, egymás fölött elrendezett négyszögletes terekből alkották, amelyek egymással közlekedtek olykép, hogy az átáramló kö-50 zeg felváltva kontrakciónak és kiterjedésnek legyen alávetve, ami hőkieserélődést idéz elő. Mindezen berendezéseknél azonban a levegőnek, a fűtőelemek között való áram-55 lása közben örvénylések állnak elő. Minthogy ezek az örvénylések csökkentik a közeg átáramló mennyiségét és károsan befolyásolják annak a sugárzó falakkal való érintkezését, amelyek mentén elhaladnak, belátható, hogy az említett radiátorok ha- 40 tásfokát még növelni lehet azáltal, hogy a levegő cirkulációját a kamrák függélyes falai és az ezeken alkalmazott rézsútos rekeszek között javítjuk. Megállapítható ugyanis, hogy a két legfőbb ok, amely 8> 45 levegő normális áramlását gátolja és örvényléseket idéz elő, egyrészt két szomszédos kamrához tartozó rézsútos helyzetű párhuzamos fal között folyó közegáramok, másrészt pedig a radiátortesten kívül to folyó áramok áramlási zavaraira vezetendő vissza. Ugyanis abban a mértékben, amint a levegő a kamrák párhuzamos falai között előre halad, hogy a két rézsútos rekesz közötti belépési keresztmetszet- 55 tői a szemben fekvő kilépési keresztmetszethez haladjon, térfogata a hőmérsékletemelkedés által okozott kiterjeszkedósnek megfelelően növekedik. Minthogy azonban a rézsútos rekeszek párhuzamos hely- 60 zetűek, ennélfogva a közeg a kilépési nyílások felé való haladása mérvében kompressziót szenved, ami áramlását csökkenti és ami ezt követő kiterjedést idézvén elő, a készüléken kívül örvénylést idéz elő. 65 Másrészt, minthogy a rézsútos rekeszek ugyanazon függélyes síkban feküsznek, belátható, hogy a két-két rézsútos rekesz között képezett csatornákból kiáramló meleg légáramok egymás cirkulációját gá- 70 tolják, minthogy ezek az áramok mind függélyesen felemelkedni törekszenek, amint a radiátor hátsó falán végighaladnak. Itt tehát további örvénylések keletkeznek, amelyek a levegőnek a fűtendő 75 helyiségben és a radiátorelemek között való normális cirkulációját károsan befolyásolják.