87378. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hajlékony bevonatok előállítására

^ Mi'gjelent 1931. évi március lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI JH«hL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87378. SZÁM. — XVI/e. OSZTÁLY. Eljárás hajlékony bevonatok előállítására. Warga Kálmán Brooklyn. A bejelentés napja 1917. évi junius hó 27-ike. A találmány tárgya eljárás bevonatoknak fémlemezeken való előállítására. Az üvegből készült bevonatok igen ridegek és ezért fémtárgyak bevonatait akkor h kellett elkészíteni, ha a fémtárgyak már a végleges alakra hozattak, minthogy a fém minden jelentékenyebb meghajlítása a bevonat elrepedését, sőt a legtöbb esetben annak a fémfelületről való leválását 10 okozta. A találmány tárgyát képező eljárással fémtárgyak oly bevonatait kapjuk, hogy a fémtárgyak odorokban vagy hajlítással stb. tetszőleges alakra hozhatók akkor is, 15 lia a bevonattal már el vannak látva. A fém díszítésére vagy megvédésére szolgáló bevonat főképp üvegesedő anyagból, pl. üvegporból vagy hasonló üvegesedő, illetve üveget képező anyagból áll, mely-20 nek oly alacsony olvadási pontja van, hogy a tárgy felületén megömleszthető és megszilárdulva sima, egyenletes réteget képez. A találmány céljainak pl. kovaföld, vö-25 rös ólomérc és borax vagy kovaföld, vörös ólomérc és bizmutoxid keveréke felel meg, a találmány tárgya azonban nem szorítkozik bizonyos üvegképző anyagokra. Kitűnt, hogy ha az ilyen anyag vékony vagy 30 viszonylag vékony rétegét finoman elosztott állapotban alumíniumból vagy alumíniumot tartalmazó fém keverékből készült tárgy erősen felhevített felületével hozzuk érintkezésbe, erősen tapadó fedőréte-35 get kapunk. Valószínű, hogy ha az a tárgy, amelyre a bevonat készítésére szolgáló anyagot felvittük, elegendően nagy hőfokra van felhevítve, a fémtárgy felületén levő oxid és a felette levő, üvegképző anyag között vegyi kölcsönhatás jön létre. 40 Ezen vegyi hatás és az anyagra ható hő az anyag üvegesedését és oly vegyület képződését eredményezi, mely az üvegesedett anyagot a fémmel szilárdan összeköti. Az alkalmazásra kerülő üveget vagy 45 más üvegesedő anyagot a fémtárgy felhevítése előtt finoman elosztott állapotba hozzuk és valamely folyékony ragasztóanyaggal, pl. gumiarabicummal, lakkal, vagy eleiével keverjük. Az ily módon elő- 50 készített anyagból vékony vagy viszonylag vékony réteget kenünk a bevonandó fémtárgy felületére. A ragasztóanyag célja kizárólag abban áll, hogy a réteget a hevítésnél a tárgy felületén fogvatartsa. 55 Ha ragasztóanyag használata nem kívánatos, akkor úgy is járhatunk el, hogy a tárgy felületét felhevítjük és az üvegport vagy eféle anyagot a tárgy felületére hintjük. Olyképpen is járhatunk el, hogy a 60 ragasztóanyagot nem keverjük össze az üvegporral, hanem a tárgy felületére kenjük és a finoman elosztott üveget a leírt módon előkészített felületre szórjuk. Ha színes felületet akarunk előállítani, 65 akkor üvegport vagy szineaetlen üveget vagy bármilyen más, finoman elosztott állapotban levő üvegesedő anyagot használhatunk, melyet a kivánt festőanyaggal keverünk össze. Emellett természetesen 70 arra kell tekintettel lennünk, hogy oly festőanyagot használjunk, mely a fellépő 500—700° C. hőmérsékleten nem megy tönkre vagy nem szenved kárt. Ezen okból festőanyagnak célszerűen fémvegyüle- 75 teket, pl. fémoxidokat használunk. Némely esetben a festőanyagot finoman elosztott fém is képezheti; így pl. aluminiu-