87372. lajstromszámú szabadalom • Épületállvány

^ Mi'gjelent 1931. évi március lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87372. SZÁM. — Vlll/j. OSZTÁLY. Épületállvány. Stiegnitz Imre Budapest. A bejelentés napja 1923. évi május hó 5-ike. A találmány tárgya vasból készült épü­letállvány, mely a használatos állvány­fákat feleslegessé teszi, amennyiben az állvány a végzendő munka magasságában i a falba beeresztett kapcsolóelemeken van rögzítve. Ilyen épületállványok ismerete­sek. Az ismert állványok két, a falban megerősítendő szárral vannak ellátva, melyek közül az alsó sima, míg a felső I harántpecekkel van felszerelve. Ennek megfelelően a falba beeresztett kapcsoló­elemek közül az alsónak sima furata, a felsőnek pedig oly furata van, melyben az állvány felső szárán alkalmazott haránt-i pecek átbocsátására alkalmas kerületi mélyedések vannak kiképezve. Az áll­ványt a használati helyzethez képest 90°-al elforgatva kell felszerelni, amikor az állvány felső szárának harántpeckei i a falba beeresztett felső kapcsolóelem fu­ratába bevezethetők. Ha most az állványt 90°-al visszaforgatva a használati hely­zetbe hozzuk, az állvány felső szárának harántpecke a megfelelő kapcsolóelem fu-i ratának telt részeivel kerül szembe, úgy hogy az állvány felső szára és a falba be­eresztett kapcsolóelem között szilárd kap­csolat jön létre. Ezáltal az állvány hely­zetében rögzítve van, amennyiben a fal-i tói való eltávolítást a felső kapcsolat, a függőleges eltolást pedig egyrészt a felső kapcsolat, másrészt pedig az állvány alsó szára akadályozza meg, mely a falba be­eresztett alsó kapcsolóelem sima furatába , tolatott be. Ezen építőállványok eléggé jól bevál­tak, de hátrányuk, hogy felszerelésük a 90°-al való elforgatás szükségessége foly­tán nehézkes. Ezenkívül az állvány alsó szára és a falba beeresztett alsó kapcsoló- 40 elem között nincs szilárd összeköttetés, úgy hogy ha bármilyen oknál fogva az alsó állványszár az alsó kapcsolóelemből kicsúszik, az egész terhet a felső kapcsoló­elem hordja, melyet ezért igen erősre kell 45 méretezni. A találmány értelmében az ismert építő­állványoknak ezen hátrányát azáltal ke­rüljük el, hogy az állványon alkalmazott és a falba beeresztett kapcsolóelemeket 50 úgy képezzük ki, hogy azok az állvány el­forgatása nélkül hozhatók egymással kap­csolódásba. A találmánynak egyik foga­natosítási alakjánál az állványnak úgy felső, mint alsó szárát egy-egy keskenyí- 55 tett rész végén kiképezett kapcsoló fejek­kel, a falba beeresztett kapcsolóelemeket pedig felül bővebb, alul pedig szűkülő nyílásokkal látjuk el. Az állvány felszere­lésénél a szárak végein kiképezett fejeket 60 i'igy felül, mint alul a kapcsolóelemek nyí­lásainak bővebb részeibe toljuk és miután a fejek a kapcsolóelemeken áttolattak, az egész állványt lefelé húzzuk, mire a fejek­hez csatlakozó keskenyített részek a kap- 05 csolóelemek nyílásainak szűkített részeibe lépnek. Az épületállványnak másik foga­natosítási alakjánál a falba ferde hüve­lyeket ágyazunk be és az állványnak felső és alsó szárán megfelelő ferdeségű tolda- 70 tokát képezünk ki, melyeket a hüve­lyekbe csak egyszerűen be kell tolni. A találmánynak egy másik változata értel­mében az állványnak szárai a falba be­ágyazott, anyacsavarmenetekkel ellátott 75. kapcsolóelemekkel csavarorsók útján van­nak összekötve. Az állványt tehát a fel­szerelésnél nem kell elforgatni és az áll-

Next

/
Thumbnails
Contents