87371. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rezgéseknek kisütő edények útján való létesítésére

— 2 — nincs töltve és ennélfogva a (2) katódtói a (6) anódhoz menő és innen a kondenzátoron át az energiaforráshoz visszatérő árammal csak kis ellenállást helyez f> szembe, úgy hogy a (2) katód ós a (6) anód között az energiaforrásnak teljes feszültsége áll fenn. A kondenzátornak fokozódó töltésénél az általa létesített ellenfeszültség is növekszik, ezáltal a külső 10 körben nagyobb ellenállást kapunk és a feszültségnek az a része, mely a (2) katód és a (6) anód közötti útra esik, kisebb lesz. Ha a (7) kör kondenzátora a .teljes töltést elérte, akkor az ezáltal a kondenzátoron 15 fellépő nagy feszültség a külső áramkörben az áramot önműködően megszakítja. Ha már most a (2, 6) ixton az elektronáram mindig állandó maradna, akkor ezen' áram a kondenzátor megkerülésével állan-20 dóan a lendítőkeréknek párhuzamosan kapcsolt önindukcióján mehetne keresztül és a (7) körben rezgés nem jöhetne létre, mert ezen önindukción egyenáram menne keresztül, mellyel az önindukció nem 25 helyez lényeges ellenállást szembe. Hogy tehát az önindukcióban lüktetést hozzunk létre és ezáltal a (7) körnek rezgési állapotát lehetővé tegyük, az elektronáramot ezen külső körben mesterségesen vezérel-80 jük ós pedig a (2, 5) elektródák kisülési útjában fekvő (10) rács segélyével. A (10) rácsnak állapota ugyanis a (7) körhöz tartozó kondenzátor nagyobb töltésének és az ezen körben ezáltal végbemenő csökken-35 tett áramfelvételnek megfelelően úgy változik meg, hogy a (2) katódtói az (5) anódhoz mindig több és több elektron áramolhat, ami által a (2, 6) kisülési úton az áramerősség önműködően csökken és az 40 állandó egyenáram, melynek fellépte magában véve lehetséges, kényszermenetűen lüktető egyenárammá alakíttatik át. Ez a lüktető egyenáram a (7) kör önindukciójában a kondenzátor hatását támogatja 45 és az ezen körben oscilláló kisülés jön létre. Mihelyt ugyanis a kondenzátor kisült, a (10) rács potenciálja ellenkező értelmű lesz, ezáltal a (2) katód és az (5) anód közötti ellenállás ismét növekszik 50 és a (2, 6) áramúthoz nagyobb elektronmennyiség vezettetik. Az elsőnek ismertetett folyamat most kényszermenetűen megismétlődik. Az alkalmazásra találó főelektródáknak egymástól megfelelő mér-55 tőkben való eltávolítása, a rács elé kapcsolt ellenállásnak megfelelő beállítása által stb. elérhetjük, hogy a két anód közötti elektrontöltésnek szükségelt adagolása a maximumtól a minimumig terjedő lehető legnagyobb különbségekkel megy & végbe. , : Ugyanez a hatás érhető el természetesen akkor is, ha maximális kibocsátóképességű izzókatód helyett maximális teljesítményű áramforrást ^alkalmazunk. Az 6; izzókatódból ugyanis nem léphet ki több áram, mint amennyit a (8) energiaforrás szolgáltat és ha pl. fojtócséve előkapcsolása útján gondoskodunk arról, hogy a cső feszültsége az áram lüktetésénél is 71 állandó maradjon, akkor már ez az eszköz is elegendő a szándékolt adagolásnak kényszermenetűen való létrehozására. Ebben az esetben pl. a 2. ábrán feltüntetett kapcsolást alkalmazhatjuk. A (8) energia- 7Í forrást a (12, 14) fojtócsévék előkapcsolása mellett két kisütőedényre kapcsoljuk, melyek pl. szintén izzókatódokkal dolgozhatnak, mely utóbbiaknak hőfoka a rajzon nem ábrázolt eszközök útján egyenlő 8( vagy különböző értéken tartható, a csövek minősége, az elektródáknak ezekben való elrendezése szerint stb. A (13) kisütőedény emellett az 1. ábrán látható kisütőedény (2, 5) kisülési pályájának, a (16) 8i kisütőedény pedig az 1. ábrán feltüntetett kisütőedény (2, 6) kisülési pályájának felel meg. Ebben az esetben is a (8) energiaforrásnak meglévő maximális teljesítménye, mely esetleg a (17) szabályozó útján 9C beállítható lehet, felváltva az egyik és a másik kisütőedényre oszlik meg, amint ezt, az 1. ábrán látható kapcsolás áramútjai tekintetében már fent- kifejtettük. Az izzószálak hőmérsékletének befolyásolása, 9E a csövek megválasztása stb. által a (16) cső útján gerjesztett rezgések nagyságát akár egyszer és mindenkorra, akár üzem közben változtathatóan megállapíthatjuk. A 2. ábrán látható izzókatódos kisütő- IC edények helyett tetszőleges más, pl. higanykatódos kisütőedényeket is alkalmazhatunk. Tartós gerjesztéssel gondoskodhatunk arról, hogy a (16) csőnek és ugyanúgy a (15) csőnek ionizálása állandóan 10 megmaradjon; az áramnak a (15) csőben való befolyásolása pl. elektromágneses szerkezetek útján történhet, melyek magában véve ismert módon az ionizáló áramot egyszer a (15) kisütőedény anódjára irá- n nyitják és másszor arról ismét elterelik. Az ionizáló áramnak ezen elterelése helyébe a fényívnek mindenkori meggyújtása is léphet. A (7) rezgésfentartó kör áramköre pl. n antennához tartozhat ós hasznos teljesít-