87366. lajstromszámú szabadalom • Szálfinomsági osztályozó szőrszálak, rostok stb. finom szálképletek számára

Megjelent 1931. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 873<>6. SZÁM. — Vll/f. OSZTÁI.Y. Szálfínomsági osztályozó szőrszálak, rostok stb. finom szálképletek számára. Di*. Schandl József Budapest. A bejelentés napja 1924. évi május hó 30-ika. A gazdasági élet sokszor a finomság szerint osztályoz olyan szálképleteket, melyeknek vastagsági átmérője csak a milliméter század-, illetőleg ezredrészeiben > fejezhető ki. így pl. a gyapjút finomsága szerint AAAA, AAA, AA, A, B, C, D, E jelzésű osztályokba sorozza a termelő- és kereskedővilág, aszerint, amint egyes szálainak vastagsága 18—20, 20—22, 22—24, ) 24—26, 26—30, 30—37, 37—45 [x. Az ilyen méreteknek pontos felvételére csak a mikroszkóp alkalmas. Ez azonban drága műszer, kezelése nagyobbfokú intelligenciát követel és használata — a > laboratórium falain kívül — nehézkes is. A gyakorlati élet olyan eszközt igényel, amely az aukciók termében, a tenyészállatvásáron, a bonitáló istállóban stb. kényelmesen és kisebb intelligenciájú I egyének által is erdeményesen használható legyen. Eszmékben, melyek e célt elérni törekedtek, nem volt hiány. Lerebour vékony vaspálcikára tekerte i a vékony szál bizonyos hosszúságú darabját és egyrészt a szorosan egymásmelleit fekvő kanyarulatok számából, másrészt a szálvégeknek egymástól való távolságából akarta a szálak átmérőjét i megállapítani. Skidián, Gravert ós Kleinert ugyané célra fogóhoz hasonló eszközöket szerkesztettek. A fogó egyik oldali szárai közé csíptették a szálat. Minél vastagabb volt , a szál, természetesen annál távolabb maradtak a fogó végei, mely távolságot a fogó másik oldali szárai sokszorozva jeleztek. Köhler gyapjúkereskedő száz gondosan praeparált gyapjúszálat illesztett egy kockaalakú bevágásba, megmérte az összenyomott szálak vastagságát, a nyert számot pedig elosztotta százzal. Kövid megfontolás után reájövünk, hogy a felsorolt eszközök pontos adatokat 45 nem szolgáltathatnak, továbbá használatuk (Skidián, Köhler) nehézkes és így megértjük, hogy a mult század második felében már feledésbe mentek. Még valamivel hosszabb életűek voltak 50 a pászmagöndörödés alapján használt gyapjúfinomságmérők, amilyeneket Block, Papst és Hartmann szerkesztettek, ők abból indultak ki, hogy a pászma egy bizonyos hosszúságára eső ívelések száma 55 szoros viszonyban áll a pászmát alkotó szálak vastagságával. Ezért többszögű lemezeket szerkesztettek és a lemezek széleinek a különböző ívelődésű pászmák íveibe beillő csipkézetet adtak. A lemeze- 60 ket úgy használták, hogy oldalaikat addig próbálgatták a vizsgálandó pászma göndörödéseibe illeszteni, míg egyik teljesen beillett, mikor is az oldalfal fölé írt jel jelezte a sortimentumot. Ma azonban 65 tudjuk, hogy a felvett viszony a pászmaívelődés és a szálak vastagsága közt nem szoros, miért is a „göndörségmérő" eszközök még a posztógyapjak nagy többségénél is hasznavehetetlenek, a fésűs gyap- 70 jaknál pedig feltűnő tévedésekre vezetnének. Könnyen kezelhető eszköz hiányában a gyakorlati élet a szemmértékre alapítja a szálak finomsági osztályozását. Tekintet- 75 tel azonban arra, hogy a szálvastagságok és még inkább a finomsági osztályok közti differencia parányi, természetes, hogy a kellő élességű szemmérték csak oly egyéneknél fejlődik ki, kiknek folyvást és 80