87334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés képlékeny anyagok előkészítésére és formasajtóban való sajtolására

állványból áll, melynek felső részében a csavarszerű (3) felületek útján a középen áttört (2) tányér van elhelyezve, mely utóbbinak magassága változtatható. Ezen 5 a tányéron a (4) töltőgarat foglal helyet és az (5) fedél meggátolja, hogy őröletlen anyag jusson be a tokba, vagy az (1) állványba. A (2) tányér alatt egy másik (6) tányér van elrendezve, mely a (7) teniO gelyre van felerősítve. Ezt a tengelyt, mely a (8) csapágyban fut, a (9) tárcsa hajtja. A két tányér közül kieső sajtolandó anyag, mely most már a kivánt nagyságú szemcsékből áll és csak kevés 15 nedvességet tartalmaz, az (1) tokban gyülemlik össze és a (11) nyíláson át távozik. Hogy az így előkészített sajtolandó anyagot száraz felülettel láthassuk el, azt e célból a 2. ábra szerint egy erre a célra 20 szolgáló (12) dobon vezetjük keresztül, mely belsejében a (13) lécekkel van ellátva. A sajtolandó anyag adagolása a (14) tölcsér útján történik, míg egy másik (15) tölcséren keresztül a teljesen száraz, 25 poralakú anyagot vezetünk a dob belsejébe. A dob forgása következtében a sajtolandó anyag a szárító anyaggal jól öszszekeveredik úgy, hogy ezáltal az összes kis szemcsék felülete a szárítóanyaggal 30 bevonódik. A szárítóanyagot előnyösen az alsó (15) tölcséren keresztül juttatjuk a dob belsejébe, mert ezáltal a (14) tölcsérből jövő nedves szemcsék azonnal száraz anyagra esnek és nem ragadnak a keverő 35 dob falához. Az anyagot a 3. ábra szerint úgy is lehet szárítani, hogy azt a (16) tölcséren keresztül a hosszú függőleges (17) aknába csurgatjuk, melyen keresztül ellenkező 40 irányban valamely szárító közeget, pl. levegőt, gázt, stb. szívatunk, mely azután a (18) nyíláson lép ki a (17) aknából. A felületén megszárított anyagot a (19) nyíláson keresztül távolítjuk el. 45 Hogy az anyag felületét erélyesebben száríthassuk és hogy a szárító gázáram azt minden oldalról körüiöblítse, a 4. ábra szerint az aknába a (20) és (21) vezetőszerkezetek vannak beépítve, melyek 50 az anyagnak az aknában való lecsurgása közben az egyes szemcsék jól meggörgettetnek és ezáltal azok felületének minden oldalról való egyenletes száradását érjük el. A szárítás rázó mozgást végző nagy tartállyal is történhetik, vagy pedig erre a célra a 2. ábrához hasonló dobot is használhatunk. Szabadalmi igények: 1. Eljárás képlékeny anyagoknak formáláshoz és sajtoláshoz való előkészítésére, azáltal jellemezve, hogy a sajtolandó anyagot kis szemcsékből álló testekké alakítjuk át, mely szemcsék felületét tetszés szerinti úton száraz felülettel látjuk el. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az anyagot két ellenkező irányban forgó lemezzel való szétmorzsolás útján szemcsékké alakítjuk át. 3. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a kis szemcsék alakjába hozott testeket száraz felület elérése céljából poralakú, száraz anyaggal vonjuk be. 4. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a szemcsés anyagot csurgató vagy szárító folyamatnak vetjük alá, melynek segélyével csakis felületén szárad meg. 5. Az 1. és 4. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a csurgató vagy szárító folyamatot forgó tartályban vagy függőleges aknában visszük véghez. 6. Az 1—5. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy különböző sűrűségű formatöltés elérése céljából különböző szemcsenagyságú anyagokat keverünk egymással. 7. Az 1—6. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a sajtolónyomást a formában csak annyi ideig tartjuk fenn, hogy a nedvesség a szemcsék belsejéből azok vékony rétegben megszárított felületén keresztül ne hatolhasson. 2 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.