87318. lajstromszámú szabadalom • Absorptiós készülék
— 2 — ugyancsak felfelé szállnak, a felfelé irányuló áramlást elősegítik. Amint a gázalakú kénsav az (1) elnyeletőbe kerül, ott a (4) hűtőkészülék hatása következtében 5 lehűl, a (19) elgőzölögtető térből érkező vízgőzt elnyeli és a (3) csövön ismét a gáztalanítóba sülyed le. A (13) kondenzátorban a vízgőz lecsapódása folytán keletkezett víz a (18) csőben felszáll, miután a 10 kondenzátorban túlnyomás uralkodik. A (18) cső felső végében pedig, ugyanazon okokból, mint azt már kifejtettük, további gőzbuborékok keletkeznek, amelyek a felfelé irányuló áramlást elősegítik. A (19) 15 térben a víz elgőzölög, miközben a párolgási meleget a (20) tartányban áramló folyadékból vonja el. Az áramlás fenntartásához sem szivattyúra, sem fojtószelepre szükség nincsen. .20 A leírt szerkezetnél a (114) csövön át sok gőzbuborék közvetlenül az (1) elnyelető térbe jut és ott absorbeálódik anélkül, hogy a hűtésben részt vett volna. Ezt a hátrányt a találmány értelmében a 2. áb-25 rában feltüntetett készülék által kiküszöböltük. Ezen készüléknél a (2) gáztalanítóban keletkező összes gőzmennyiséget felhasználjuk az áramlás fenntartására, emellett azonban a gőz nem jut közvetle-30 nül a gáztalanítóból az elnyeletőbe. A találmány értelmében ugyanis egy külön gőzkiválasztóteret létesítünk, amelyből külön csövön vezetjük a gázt a kondenzátorba és egy másik külön csövön a folya-35 dékot az elnyeletőbe, ahová a folyadék és a már kivált gázkeverék egy függélyes csövön át jut. A gázkiválasztó teret tetszőleges magasságban rendezhetjük minden esetre azonban célszerű oly ma 40 gasságban elhelyezni, hogy a kondenzátor hőfoka által meghatározott gőznyomás elegendő nagy legyen ahhoz, hogy a gáztalanított folyadékot a gázkiválasztótérből az elnyeletőbe nyomja, még akkor is, 45 ha útközben nagyobb ellenállások volnának legyőzendők. A gázkiválasztótérbe vezető függőleges csőben a folyadék áramlását a felfelé szálló gázbuborékok létesítik. A találmány egy kiviteli példáját a 50 mellékelt rajz 2. ábrájában tüntettük fel. Az elnyelető tér (1) a gáztalanító (2), a kondenzátor (13) és az elgőzölögtető (19), valamint az ezekhez tartozó fűtő- és hűtőkészülékek lényegileg megegyeznek az 55 1. ábrában feltüntetettekkel. Azonban ezen kiviteli alaknál a gáztalanítót és a kondenzátort (13) egy fal (111) egymástól teljesen elzárja. A gáztalanító (2) fölött egy gázkiválasztótér (10) van elrendezve. E térből egy cső (14) vezet az elnyeletőbe, 60 amely cső alsó vége a (10) térben levő folyadékba merül. Az elnyelető hűtőköpenye (104) egy toldattal (44) bír, amely a fent említett cső (14) felső részét hűti. A munkafolyamat a következő: 65 A (2) gáztalanítóban vízgőz- és folyadékkeverék képződik, amely a (11) csövön át a (10) gázkiválasztótérbe száll fel, miközben a gőzbuborékok az aránylag szűk csőben élénk áramlást létesítenek. A (10) 70 térben felgyülemlő gőz a (12) csövön át a (13) kondenzátorba áramlik. Eközben a gáztalanított kénsav a (14) csövön át az elnyeletőbe emelkedik. A (10) gázkiválasztó tér és az (1) elnyelető közötti ma- 75 gasságkülönbség akkora, hogy a (10) térben uralkodó nyomás mindig nagyobb, mint a (14) folyadékoszlop és az (1) tér nyomása, valamint a csőben áramló folyadék súrlódása, bár a folyadékoszlopban 80 gőzbuborékok a külső hűtés következtében már nem lépnek fel. Mivel a (10) gázkiválasztótérben ugyanazon nyomás uralkodik, mint a kondenzátorban (amely nyomást mindenkor a kondenzátorban ural- 85 kodó hőfok határoz meg), tehát a (2) gáztalanítóban, ennek fekvésének megfelelőleg nagyobb a nyomás, mint a (13) kondenzátorban. Azon célból, hogy ezen nagyobb nyomást a (3) csőben levő folyadék- 90 oszlop kiegyensúlyozza, e csőnek hosszabbnak, vagyis a gáztalanító és elnyelető közötti magasságkülönbségnek nagyobbnak kell lennie, mint az 1. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál. 95 A (11) összekötőcsőben a folyadékáramlás olyan hatályos, hogy a (10) gázkiválasztóteret az (1) elnyelető fölött is elrendezhetjük, amely elrendezés bizonyos körülmények között különleges előnyökkel 10( bír. Egy ily példakénti kivitelt a mellékelt rajz 3. ábrájában tüntettünk fel. Az ábrában (30) az elnyelető, amelyből egy cső (31) egy gömbalakú edénybe (41) vezet, ahol a cső vége lefelé van hajlítva. 10E A gömbhöz gáztalanító csatlakozik, amely lényegileg egy spirálisban hajlított csőből (32) áll és egy fűtőhenger (33) körül van elrendezve. A fűtőhenger asbestből készült és belsejében villamos fűtőtestek 11C vannak elrendezve, az áramvezetés a (34) és (35) pólusokon át történik. A spirálcső (32) a gázkiválasztótérbe (36) torkollik, amely — mint ez az ábrából is kitűnik —• magasabban van elrendezve, mint az el- 115 nyeletőtér (30). A gázkiválasztóteret (36), a kondenzátorral (38) egy cső (37) köti össze; a gázkiválasztó ezenkívül egy cső
