87283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a diasztázóknak és toxinoknak oxidáló erjesztők segélyével való előállítására

Megjelent 1931. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 87283. SZÁM. — IV/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés diasztázoknak és toxinoknak oxidáló erjesztó'k segélyével való eló'állítására. Boidin Auguste Seclin és Effront Jean Bruxelles. A bejelentés napja 1914. évi július hó 9-ike. Franciaországi elsőbbsége 1313. évi julius hó 11-i.ke. A keményítő- és nitrogéntartalmú anyagoknak alkalikus közegben, baktériumok segélyével való eseppíolyósítását tanulmányozva, számos nehézséggel ta-5 lálkoztunk, midőn a laboratóriumi kísérletekről az ipar terére akartunk átmenni. A baktériumok, melyek a kis készülékekben eléggé hatékony oldatokat adtak, nem választották ki a diasztázokat, íni-0 dőn nagyobb méretű tenyésztő készülékekbe vittük át őket. E sikertelenség tanulmányozása az okok felismerésére és egyúttal azon szabályok felfedezésére vezetett, amelyeket 5 tekintetbe kell vennünk, ha bőséges diasztáz-kiválasztást és olyan diasztúztermelő hatást akarunk előidézni, amilyen eddig elérhető nem volt. A fémek által a bakterikus enzyrnek ki-0 választására gyakorolt befolyás tanulmányozása. azt mutatta, hogy a nitrogéntartalmú anyagokban gazdag közegekben tenyésző oxidáló baktériumok szaporodását bizonyos fémek jelenléte annál in-5 kább hátráltat ja, minél több oxigén vezettetik a baktériumhoz és hogy a diasztáz-képződés, egyenlő körülmények között, azon fémek természete szerint változik, amelyeknek jelenlétében a tenyészti tést végezzük. Így pl. % órai tenyésztés 10%-os sojaleven a következő eseppfolyósítási arányszámokat eredmén yezte: 100 üvegben, 5 33 ónozott vasban, 25 galvanizált vasban, 25 ónozott rézben, 14 vasban, 12 vörösrézben, 3 finom vörösréz-szövetek jelentlété- 40 ben, 100 zománcozott fémekben, 1G0 alumíniumban. Azonban felismerik, hogyha a legkülönfélébb baktériumokkal különböző smi- 45 loiitikus vagy proteolytikus diasztázokat akarunk kapni, akkor olyan tápláló közegeket kell választanunk, amelyek nitrogénben igen gazdagok és szénhyrogénekben aránylag szegények. 50 Ha pl. a baktériumokat összehasonlítás céljából egyfelől 10%-os rizs-, tengeri-, burgonya- vagy árpaleven, másfelől pedig 10%-os sója-törkölyön tenyésztjük, mely legalább 4%o nitrogént tartalmaz, 55 akkor az utóbbi 8—10-szer annyi diasztázt ad, mint a többi priméranyagok. Megállapított nk, hogy a diasztáztermelő képesség a primér anyagban levő asszimilálható nitrogén mennyiségével 60 arányos és hogy minden primér anyag, mely 1 rész nitrogénra kb. 35—45 rész szénhydrátot tartalmaz, kevéssé hatékony diasztázoldatofcat ad, melyekben az enzyrnek kiválasztása hátráltatva van. Ellen- 65 ben az olyan primér anyagok, amelyek 1 rész nitrogénra csak 10—15 rész szénhydrátot tartalmaznak, diasztázokba.n igen gazdag oldatokat eredményeznek. Ez utóbbi anyagok közül megemlíthető a 70 sója és főként az olajmentesített sojatörköly. Azonkívül növényi vagy állati ere detű fehérjéket, kazeint, tengeri fibrint stb. is alkalmazhatunk. Bizonyos aerob mikrobák, még ha a 75 levet állandóan erős légáram járja is át,