87269. lajstromszámú szabadalom • Készülék mozgóképek vetítésére

Megjelent 1931. évi április lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87269. SZÁM. — IX/lx. OSZTÁLY. Készülék mozgóképek vetítésére. Evans Henry Riegel London. A bejelentés napja 1916. évi julius hó 21-ike. A találmány mozgóképek vetítésére szolgáló készülékekhez való optikai rendszerre vonatkozik és célja az, hogy a fénysugárnyaláb oly alakot legyen kénytelen fel-5 venni, illetve akként haladni, hogy az elfödés jobb és célirányosabb módon legyen foganatosítható, semmint az eddigelé lehetséges volt. A találmány tárgyának nagy előnye abban van, hogy az eddigelé .0 elkerülhetetlen villanás immár jelentékenyen csökkentve van, sőt egészen meg is szűnik. A találmány szerint mozgóképek vetítésére szolgáló készülékeknél egy optikai 16 rendszert akként rendezünk el, hogy a fénysugarak a képszalag és a vetítőernyő között lekvő csúcspont felé konvergálnak, míg egy zárólap akként van elrendezve, hogy az a fénysugarakat ezen csúcspont-20 ban, illetve közelítőleg ezen csúcspontban metszi. A csúcspontnak a fentemlített helyen való választásának oka abban van. hogy ezáltal lehetővé válik az, hogy az elfödés, illetve elsötítés nemcsak hogy egy 35 csúcspontban, hanem emellett olyan csúcspontban foganatosítható, amelynek helye a célnak előnyösen megfelel és könnyen hozzáférhető. Továbbá ez az elhelyezés összhangzásban van a mozgóképek vetíté-80 sére való készülékek számára általában szokásos és elismert szerkesztési gyakorlattal, amely szerint a zárólapot a filmszalag és a vászon között rendezik el. Az eddigi optikai rendszerek az objektív bel-B5 sejében való csúcspontképződéssel jártak, amely helyen természetesen az elfödés, illetve elsötítés vagy lehetetlen, vagy csak nagy nehézséggel foganatosítható. Javaslatba hozták azonban már az elfödésnek, illetve elsötítésnek a gyiijtőlencserendszer 40 és a filmszalag közötti helyen való foganatosítását és a fénysugaraknak arra kényszerítését, hogy ezen a helyen konvergáljanak egy csúcspont felé. A találmány tárgya ilyen elrendezést egyáltalá- 45 ban nem céloz, minthogy ezzel az elrendezéssel az elfödési, illetve elsötítési síknak a találmány szerint kívánt helyzete el nem érhető. A fénysugarakra vonatkozólag használt „csúcspont" kifejezés a konver 50 gáló sugarak azon részét jelenti, melynek harántmetszete a legkisebb. A találmány szerint a fentemlített kombináció számára célszerűen oly optikai rendszert használunk, hogy az a kinema- 55 tografiai vetítőkészülékekhez használt közönséges gyüjtőlencserendszerrel kapcsolatban az utóbbinak minden rendszerváltozása nélkül legyen alkalmazható. Az általában véve szokásos filmtováb- 60 bitó szerkezeteknél, mint pl. a genfi szerkezetnél, az általánosan szokásos gyakorlat az, hogy az objektívet nemcsak a képszalag tovakapcsolása közben, hanem bizonyos ideig a képszalagnak az ablakban 65 való nyugalmi állapota alatt is elfödjék a villanás csökkentése céljából. A sugárnyalábnak az elfödési síkban mutatkozó szélessége és azon szükségesség folytán, hogy lehetőleg sok fényt vetítsünk a vászonra, 70 nem célszerű a három elfödési periódust egyenlő hosszura választani; ha azok t. i. a képszalag tovakapcsolási periódusával egyenlő tartamúak volnának, úgy a fényveszteség túlságosan nagy volna. Ha el- 75 lenben a sugárnyalábnak szélességét az