87253. lajstromszámú szabadalom • Gép regiszterszalagok lyukasztására

í — tüntetett ,- foganatosítási alaknál oly le--i mez alkotja, melynek felső és alsó széle az (A 1) részre rá van hajlítva, úgy hogy az (A) lemez az (Al) rúd mentén eltolható, 5 emellett azonban ezen rúd fel- és lefelé mozgásában résztvenni kénytelen. Ez az ,-- (A) lemez (szán) az (Al) rúdon a talál­mány szerint szükséges különböző beállí­tások foganatosíthatása céljából csúsztat -10 ható. Ezen célból az (A) szánon még az (a, al) toldatok vannak elrendezve, ame­, lyek a különböző (6) kapcsolórudak felső végei fölött tetszés szerint állíthatók be. Az (Al) rúd az <A3) nyúlvánnyal van 15 ellátva, amelyben az (a2) ágyazat van ki­képezve, mely a (3) sorozat azon emeltyű­jét fogadja be, mely a hézagjel „kizárási pótlékjelének" szerveivel van kapcsolva. Eddigelé a (3) sorozatnak ezen külön 20 emeltyűjét a (6) sorozat ama (6a) rúdjá­val kapcsoltak, mely az (5) sorozat azon egységütközőjét működteti, mely négy egységnek felel meg. A találmány szerint azonban az említett két rész nem készül 25 egy darabból, illetve nincs egymással maradandóan összekötve. A gép szabványos működtetésekor, vagyis amidőn a hézagemeltyű minden működtetése alkalmával négy egység re-80 gisztrálódik, a berendezés a 2. ábrán fel­tüntetett helyzetben van. Ekkor az (A) szán az (Al) rúdhoz képest egyik vég­állásában van, a szán (a) toldata pedig a (6) sorozat (6a) rúdjának vége fölött fog-35 lal helyet, mely rúd, mint említettük, az (5) sorozatnak négyes egységütközőjével van kapcsolatban. Ha a hézagbillentyűt lenyomjuk, akkor az (1) csákozórúd, mely a hézagjel „kizárási pótlékjele" mellé van 40 rendelve, kilengeti a hozzátartozó (3) emeltyűt, mely az (Al) rúd (A3) nyúlvá­nyával való összeköttetésénél fogva az (A) szánnak és az (Al) rúdnak lefelé mozgását idézi elő, amikor is a (6a) rúd 45 is lefelé mozog és ezzel az (5) sorozatnak négyes egységütközőjét a (10) egység­fogasrúd (9) toldatának pályájába viszi. A hézagbillentyű elengedése után az (A) szán és az (Al) rúd, úgymint eddigelé, az 50 eredeti helyzetbe visszatér, valamint a (6a) rúdnak visszaállítása és fogvatartása következik be és pedig a (11) rugó (1. ábra) segélyével, melynek egyik vége a (6a) rúd (12) toldatára van felerősítve, 55 másik vége pedig a gépkereten lévő (13) gombbal van összekötve (1., 3., 7. és 8. ábrák.) Ha nagyobb minimális bőségű, azaz pl. oly hézag alkalmazandó, mely a szabvá­nyos hegy egység helyett hét egységgel 60 regisztráltatik, akkor az (A) szánt az (Al) rúd mentén annyira eltoljuk, hogy: az (al) ütköző a (6) sorozat (6b) rúdja fölé kerüljön (4. ábra), mely az (5) soro­zatnak hetes egységütközőjével van kap- 65 csolva. A (6b) rúd (2a) vállrésszel van ellátva, amelyre a (3) emeltyűk egyike támasz­kodik; ezt a rudat is a (11) rugóhoz hasonló (11a) rugó, (1. és 4. ábrák) vezeti 70 vissza az eredeti helyzetbe. A szán ezen beállításánál hét egységű liézagjel előállításának megfelelő billen­tyűlenyomás alkalmával az (Al) rúd és az (A) szán lefelé mozog és pedig a „ki- 75 zárási pótlék jel" szerveinek az (A3) nyúl­vánnyal való összeköttetése folytán, úgy hogy a hézag jel „kizárási pótlékjelének" szervei „hetes egységű hézagjellel" van­nak kapcsolva. A 4. ábrán a részek abban 80 a helyzetben vannak feltüntetve, mely hézag jel leütése alkalmával következik be. Már most ezenkívül oly berendezésről gondoskodunk, melynek segélyével ez a hetes egységű hézag a szabványos hézag- 85 billentyű (10. és 11. ábra) működtetése útján létesíthető. Ez a billentyű (14) le­mezből áll, mely a (14a) rúdra van fel­szerelve és pedig két (14b) emeltyű segé­lyével, amelyek alsó végükön a (14c) le- 90 mezt hordják, amelyen a találmány sze­rint a (14b) csúszólemez van elrendezve, mely a (14e) és (14f) nyúlványokkal van ellátva. A szabványos állásban, amidőn négy 95 egységű hézagjeleket regisztrálunk, a (14c) lemez a 11. ábrán szakadozott vona­lakkal feltüntetett helyzetet foglalja el, úgy hogy a (14e) nyúlvány a (15) billen­tyúrúddal érintkezésbe jut. Ha azonban 10< a hét egységű hézagjel regisztrálandó és az említett hézag billentyű használandó fel ezen jel csákozására, akkor a (14c) le­mezt a 11. ábrán teljes vonaliakkal feltün­tetett helyzetbe toljuk, amikor is a (14e) 10! nyúlvány a i(15) billentyűrúd elől vissza­húzódik és a (14f) nyúlvány oly helyzetbe jut, hogy a meglévő átvivőszerkezet (15a) rúdján lévő nyúlvánnyal jut érintkezésbe. Ha a kizárási pótlék, hézagok helyett, llt betűtestekre osztandó fel, akkor a „ki­zárási pótlékjelnek" minden egyes betű­jelhez hozzá kell adódnia és ekkor azután a találmány tárgyánál szükséges, hogy az (A, Al) részeket és a,z alább ismerte- Ui téridő (A2) részt minden ilyen betűjel előállításánál működtessük, amikor is azután az (A3) részben kiképezett ágya-

Next

/
Thumbnails
Contents