87215. lajstromszámú szabadalom • XX

— 3 — getelőtömbök vannak erősítve, melyek a (8) és (9) rudak felvételére szolgálnak (1. ábra), míg a keretek felső száraiba egy­egy (24) szigetelőhüvely van beillesztve, 5 melyen a (8) rúd keresztülmegy. Ugyan­ezen szár másik oldalán a szigetelőanyag­ból készült (25) tömb van elrendezve, mely a (9) tartó- és inerevítőrúd felső végének befogadására szolgál. Hasonló (23a) szige-10 telőtömbök vannak megerősítve a (14) ke­retek alsó szárain, míg ezen kereteknek felső szárai egy-egy (24a) hüvellyel és (25a) szigetelőtömbbel vannak ellátva. Minden egyes (14) keret felső részének közepéből 15 egy-egy (26) csővezeték indul ki, melyen át a fejlesztett hidrogén megfelelő felfogó­tartályba vezethető. A leírt részek egy egységként vannak a (27) tartályban elrendezve. Ezen tartály 20 hossza és szélessége úgy van méretezve, hogy a tartályba helyezett részek szoro­san összetartanak. A (27) tartályt elektrolittel töltjük meg és pedig oly magasságban, hogy az elek-25 trolit felszíne valamivel a (15e) és (26) csöve kalatt legyen. Ugyanez lesz az elek­trolit magassága az anódált felett a (13,14) keretek és a (15, 16) lemezek által képezett gyüjtőterekben. Az (1) anódák külső felü-30 létein fejlesztett oxigén a diafragmák és a (3) bordák közötti hézagokon át felszáll, a (15) lemezeknek kihajlított (15c) részei­hez ütközik, a (13) keret és a (15) lemezek által képezett gyüjtőtérbe emelkedik és 35 végül a (15e) csövön át valamely alkalmas gyüjtőtartályba áramlik. A (2) katódalemezek belső felületein fej­lesztett hidrogén a (21) diafragmák és a (3a) bordák közötti hézagokon át felszáll, 40 a (16) lemezeknek kihajlított (16c) részei­hez ütközik, a (14) keret és a (16) lemezek által képezett gyüjtőtérbe emelkedik és végül a (26) csöveken át valamely alkal­mas gyüjtőtartályba áramlik. Azáltal, 45 hogy a diafragmák és a (3, 3a) bordák egy­mással vonalas érintkezésben állnak, az érintkezési helyen folyadékréteg nem kép­ződhet és így gázveszteség nem keletkez­het. A diafragmák, mint említettük, szo-50 rosan a bordákra vannak ráhúzva és a gyüjtőterek oldalfalainak kihajlított ré­szeire szorosan ráfekszenek. Az összes egységekben a folyadékszín ugyanaz lesz, minthogy a gyüjtőterek keresztmetszeti 55 felülete ugyanaz. Ugyanezért a fejlesztett hidrogén mennyisége az oxigénmennyi­ségnek kétszerese lesz. Ha a cella vala­mely okból nem működik szabályosan és a (15) és (16) lemezeknek kihajlított (15c) (16c) részei mentén vagy a dia fragmákon 60 át kevés gáz távozik, ez a gáz a külső le­vegőbe áramlik és a gyüjtőtérben vágt­áz elvezetőcsőben levő gázzal nem keve­redhet. Még ha az egyik vagy másik gáz­feli'ogó tartályban a nyomás annyira fo- 65 kozódnék is, hogy a hozzátartozó gyűjtő­térben az elektrolitet visszaszorítsa, az itt összegyűlt gáznak a szomszédos gyűjtő­térben fejlesztett gázzal való összekeve­redése szintén ki van zárva. Ha a nyomás 70 oly nagy, hogy a gáz a diafragmán át­szoríttatik, akkor is a gáz az illető elek­tródához tartozó diafragma és a szomszé­dos diafragma közötti téren át a szabad levegőbe lép ki. 75 Az U-alakú kereszmetszetű (20) szorítók nemcsak arra szolgálnak, hogy a diafrag­mákat helyzetükben biztosítsák, hanem egyúttal arra is, hogy az anódákat, a ka­tódákat és a diafragmákat egymáshoz vi- 80 szonyítva, a kellő kölcsönös helyzetben tartsák. A leírt elektrolitos cella a feszült­ségnek és áramerősségnek a gyakorlatban előforduló értékeihez könnyen alkalmaz­ható. A cellák vagy egységek úgy párhu- 85 zamosan, mint sorosan is kapcsolhatók. Szabadalmi igények: 1. Elektrolitos cella, jellemezve két egy­másfelé fordított, külső felületeiken bor­dákkal vagy nyúlványokkal, felső ré- 90 szűkön pedig közös gyüjtőtérrel ellá­tott elektróda, továbbá egy-egy az első elektródapár ellentétes oldalain meg­felelő távolságban elrendezett további elektródapár által, melynek mindegyik 95 elektródája homlokfelületén az első elektródapár megfelelő elektródája felé fordított bordákkal vagy nyúlványok­kal van ellátva és mely elektródapárok felső részén egy-egy gyüjtőtér van ki- 100 képezve, jellemezve továbbá mindegyik elektróda számára egy-egy diafragma által, mely az illető elektróda bordái­hoz vagy nyúlványaihoz keresztben van elrendezve és az elektródapár 105 gyüjtőterének alsó szélével áll érintke­zésben. 2. Az 1. igényben védett elektrolitos cella foganatosítási alakja, jellemezve V-alakú keresztmetszetű függőleges bor- 110 dáikkal a diafragmákkal vonalas érint­kezésben álló elektródák által. 3. Az 1., illetve 2. igényben védett elek­trolitos cella foganatosítási alakja, az­által jellemezve* hogy két-két elektróda 115 közös gyüjtőterének oldalfalai alul le­felé és kifelé vannak hajlítva és a dia-

Next

/
Thumbnails
Contents