87212. lajstromszámú szabadalom • Átkormányozószerkezet gázmérőkhöz

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87213. SZÁM. — VH/f. OSZTÁLY. Átkormányzószerkezet gázmérőkhöz. Kugler Gusztáv München. A bejelentés napja 1922. évi május hó 6-ika. Hirtelen átkormányzású gázmérők már ismeretesek. Ezen ismert gázmérőknél a hirtelen átkormányzás a véghelyzetekbe történik. Ezzel szemben a jelen találmány 5 újdonsága abban áll, hogy nemcsak a véghelyzetekbe, hanem egy olyan középihelyzetbe is hirtelen átkormányzás megy végbe, melyben a be- és kieresztőcsatornák egyidejűleg össze vannak kötve egy-10 mással. Ezen újítás célja az, liogy a kétkamrás gázmérőknél meggátoltassanak azok a nyomásingadozások, melyek eddig előfordultak az átkarmányzásnál, ill. a membrán mozgási irányának megfordu-15 lásakor. Két szeleptolattyú alkalmazása esetén ezek egymásután mozognak véghelyzetükbe, mimellett a közbeeső helyzetben, azaz az először elmozgatott tolattyú át-20 kormányzása után, a be- és kieresztőcsatornák egyidejűleg össze vannak egymással kötve. A mellékelt rajz a találmány foganatosítási példáit tünteti fel. Itt az 25 1., 2., 3. és 4. ábra ,a találmánynak megfelelő átkormányzószerkezetet ábrázolja egy szeleptolattyúval, és pedig az 1. ábra külső nézetben, a 2. ábra függélyes hosszmetszetben, míg a 30 3. és 4. ábra a különböző tolattyúhelyzeteket tünteti fel keresztmetszetben, ill. felülnézetben. Az 5., 6., 7., 8. és 9. ábra két szeleptolattyús foganatosítási példát ábrázol ós pedig: az 35 5., 6. és 7. ábra külső nézetben, ill. függélyes hossz- és keresztmetszetben, míg a 8. ábra a tolattyiík részletrajza emelkedő súllyal és a 9. ábra a különböző tolattyúhelyzetek vázlatos rajza. A 40 10. és 11. ábra az eső súly mozgásának magyarázatára szolgáló vázlatok. A rajzolt szerkezet működési módja a következő: A gáz, mint ismeretes, egy membránt, 4,5. vagy egy, az (a) tengely körül lengő körívalakú (c) dugattyút mozgat (5., 7. ábrák), mimellett egy ezen tengellyel szilárdan összekötött (u) körszelet (1., 2., 5., 6., 8. ábrák), melynek két végén egy-egy (ul), 50 ill. (u2) menesztő foglal helyet, a szintén az (a) tengelyen, de lazán forgathatóan ülő (g, h) esősúlyemelőt esetről-esetre magával viszi és labilis egyensúlyi helyzetén túlemeli. Ekkor a membrán, ill. a 55 (c) dugattyú elérte véghelyzetét és a (g, h) súlyemelő most magától leesik, miközben az (m) tolattyút (2., 3., 4. ábrák) az (n) fészken beállító (1) emelőt (1., 2. ábrák), előbb a (kl) fogó ragadja meg, úgy 60 hogy az (m) tolattyú (I) véghelyzetéből (3., 4. ábrák) (II) középhelyzetébe tolódik. Ebben a helyzetben a gázbe- és kieresztőcsatorna egymással össze van kötve. A (g, h) súlyemelő további leesésekor, tehát 65 a következő pillanatban, a (k3) forgó ragadja meg az (1) emelőt és így az (m) tolattyú most másik (III) véghelyzetébe tolódik (3., 4. ábrák). A (c) dugattyii vagy a membrán most ellenkező irányban mo- 70 zog és így a (g, !i) súlyemelő, úgyszintén az (m) tolattyú mozgása is ellenkező irányban megy végbe a fent leírt módon. Két szeleptolattyú alkalmazásakor (5., G., 7., 8. és 9. ábra) a gázbe- és kieresztő- 75 csatorna szintén összeköttetésbe jön egy-