87202. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék barnaszén és más víztartalmú anyagok szárítására

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 8 7 202. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás és készülék barnaszén és más víztartalmú anyagok szárítására. Gumz Louis Niederdollendorf. A bejelentés napja 1924. évi április hó 17-ike. A találmány tárgyát eljárás képezi barnaszén és más víztartalmú anyagok szárítására, mely lényegében abban áll, hogy a szárítandó, folytonosan hozzá- és 5 elvezetett anyagot két légátbocsátó fal által képezett közbenső téren, melyen a szárító fáradt gázok keresztülhatolnak és mely tehát egyúttal előszárító gyanánt szolgál, keresztülmozgatjuk, mire szárí-10 tóba, pl. tányérszárítóba vezetjük, amelyen alulról belépő előmelegített levegővel ellenáramban áthalad. A szükséges hideg levegőnek tetemes részét a szárítandó anyagnak a szárító készülékből 15 való kilépési helyén vezetjük ebbe be. Ha fűtőgázokat használunk a szárításhoz, ezeket célszerűen előbb a szárítónak valamely előterében egy vagy több nedves szénrétegen bocsátjuk keresztül, mire 20 a szárító alsó részébe kerülnek. Ezzel biztonsággal megakadályozzuk, hogy a szellőztető huzat a tüzelési helyről a fűtőgázokkal együtt esetleg szikrákat vigyen be a tulajdonképeni szárítóba, mely szik-25 rák a szénpor esetleges felrobbantásához vezethetnek. Ily szikrákat a nedves szón azonnal lefojt. Az eljárás keresztülvitelére való készülék a csatolt rajzon példakép vett foga-80 natosítási alakjában van feltüntetve. A nedves anyag az (a) tölcséren át a két azonos tengelyű légátbocsátó függőleges (b) és (c) dob által alkotott közbenső térbe jut. A két dob közül vagy a külső 85 helytálló ós a belső forgatható, vagy mindkettő egyazon vagy ellentétes irányban forgatható, vagy pedig mindkét dob helytálló és a fenéklap forgatható. A szárítóból jövő levegő vagy fáradt gázok a közbenső téren keresztben át- ^0 áramlanak és a nedves anyag előzetes megszárítását végzik, mikor is a veleragadott porrészecskéket a szűrőmassza gyanánt ható nedves szén visszatartja. A nedves anyag az előszárítóból vagy szűrőből a tulajdonképeni szárítóba jut, melyet két csoport tányéralakú (e) és (f) felület képez. A tányérfelületeket kúpalakban is kiképezhetjük (2. ábra), hogy a szárítandó anyag jobb elosztását érjük 50 el. Az (e, f) tányérszállító ós a (b, c) szűrő a közös (g) henger alakú tokba vannak szerelve. A szűrő (d) fenéklapja egyrészt arra szolgál, hogy a szárítandó anyagot a tányérfelületekhez vezesse, másrészt 55 pedig, hogy a forró levegőt kényszermozgásúan a tányérfelületek felett végigvezesse. A két (e, f) tányérrendszer közé beépített (h) bádogsüveg a szárító belsejében kényszermozgásúan vezeti az (i) 60 csövön beáramló forró levegőt. A szárított anyag a szárítóból a forgatható (k) elzáró és elvezető elembe kerül. Ezen elembe hideg levegőt vezetünk hozzájáruló levegő gyanánt a fűtőgázok- 65 hoz, mely a szerkezet forgásánál a forró szárított anyagon hűtő levegő gyanánt utat tör magának és eközben meleget vesz fel. A tulajdonképeni szárítótér és a (k) 70 elvezető elem közé szabad (m) tér van iktatva, melyben a hideg légáram a szabadon lecsepegő meleg szárítóanyagot éri. A (k) elvezető elem (o) palástja felül nyitott szabályozható (n) nyílásokkal van 75 ellátva, melyek a levegő beáramlását megengedik, a szántóanyag kiesését azonban meggátolják.