87103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szén szárítására meleg füstgázokkal vagy hulladékmeleget vivő gázokkal való közvetlen érintkezés útján
Megjelent 1931. évi májxis hó t-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRrtSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87103. SZÁM. II/C. OSZTÁLY. Eljárás szén szárítására meleg füstgázokkal vagy hulladék meleget vivő gázokkal való közvetetlen érintkezés útján. Weiss Manfréd R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1923. évi augusztus hó 22-ike. Már ajánlották nedves szén szárítását oly módon, hogy a szárításra szolgáló füstgázokat aknakemencében, dobkemencében, avagy más készülékben, egyen-5 áramban vagy ellenáramban vezetik a szénen keresztül, úgy hogy a gázok közvetlen érintkezésbe kerülnek a szénnel. Ezen eljárásnál azonban azon hátrány lép fel, hogy nem lehet magasabb pl. 300—• 0 400° C hőmérsékletű gázokat a szárításra használni, mivel ezen gázok oxigéntartalma könnyen vezet a szén ineggyulladására. A találmány tárgya oly eljárás, amely-5 lyel a szárítógázokkal való közvetlen érintkezéssel végrehajtott szárításnál a szén meggyulladásának veszélyét hőveszteség nélkül kerülhetjük el azáltal, hogy egyrészről a gázok oxigéntartalmát ve-0 szélytelen értékre szorítjuk le, másrészről pedig a még jelenlévő oxigén gyujtóhatását szüntetjük meg. A füstgázok oxigéntartalmát az elméleti légmennyiséggel való elégetés révén 15 lehet leszorítani, azonban ekkor a füstgázok oly magas hőmérsékletűek, hogy ezeket nem lehet közvetetlenül a szárítandó szénbe vezetni, hanem előzőleg a gázokat 300—400° C-ra kell lehűteni. Hogy 10 ezen lehűtést a füstgázok oxigéntartalmának fokozása és melegveszteség nélkül lehessen keresztülvinni, a találmány szerint a füstgázokat a szárítókészülékből távozó és a szén szárítása következtében lehűtött 15 gázok egy részével keverjük. A mellékelt rajzban a találmány szerinti eljárás végrehajtására alkalmas berendezés egy példaképem megoldása van vázlatosan feltüntetve. Az (A) kemence (a) kamrájában tüzelő- 40 anyagot pl. a (j) csatornán át bevezetett generátorgázt égethetünk el. A rajzban feltüntetett elrendezés szerint azonban az (a) kámra csupán elosztókamra gyanánt szolgál, amelyből a gáz a külön (b) elégető- 45 kamrába lép át és ebben a (c) nyíláson át beáramló, lehetőleg elméleti mennyiségű levegővel elégettetik. A gázok a i(d) keverőkamrába lépnek át, amelyből a (c) ventilátor segélyével szi- 50 vatnak le és az (f) aknába vezettetnek, amelybe a szárítandó szén van töltve. A rajz szerint a szárítóaknában nagyobb számú rostély van emeletesen elrendezve, mely (g) rostélyok, amint ez a legalsóbb 55 rostélynál látható, billenthető elemekből állanak. A szárítandó szenet felülről töltik az aknába, amelyben a legfelsőbb (g) rostélyon rétegeződik. A rostélyelemek billen- 60 tése által a szén a legközelebbi alsóbb rostélyra kerül és ily módon történik a szénnek az aknán keresztül való vezetése felülről lefelé, míg a szárított szén az akna fenekén a (h) kiürítőcsapon át távozik. 65 A (d) keverőkamrából a >(c) ventilátor segélyével leszívott gázok az akna magasságának közepe táján alkalmazott (i) nyílásokon keresztül lépnek az aknába és részben ellenáramban áramlanak felfelé 70 a (g) rostélyokra rétegezett szénen keresztül, hogy az akna felső végén távozzanak, míg a szárítógázok egy másik része egyenáramban a szénnel együtt lefelé vonul és az akna fenekénél a (k) csövön át szívatik 75 le a (d) keverőkamrába. Ez utóbbiban a hideg szárítógázok a meleg füstgázokkal keverednek és ez utóbbit lehűtik, anélkül,