87089. lajstromszámú szabadalom • Mágneses elkülönítő eljárás

— 349 — 4. ós 5. ábrák részletrajzok; a 4. ábra egy sekundar-poluspár hosszmetszete, az 5. ábra pedig egy elkiilönítőhely ' részlet­nézete. 5 Az 1. és 2. ábra szerint a fekvő (1) ten­gely körül a (2) dob forog, amelyben a (3) mágnespár vau helytállóan elrendezve. Utóbbi a (,4) élekkel van ellátva, melyek vagy közvetlenül a mágneseken vagy 10 ezen mágnesek polusdarabján vannak megerősítve. Tengelyirányban való eltol­hatóságról, a mezőbeállítás céljából, isme­retes módon gondoskodhatunk. A (4) élek képezik a pirimiir-poluspárt. A (2) dobon 15 van az (5) gyűrűpoluspár megerősítve. Az (5) gyűrűk vonzó élei le vannak rézselve, A lerézselésiek által az él ós a dob között keletkező alánietszéíseket (1. 1. és 3. ábrát) nem-mágneses anyaggal tölthetjük ki. A 20 nyers anyagot lehet vagy az (5) gyűrűk között közvetlenül a (2) dobra rávezetni. — pl. a legbelsőbb mezőbe benyúló anyag­bevezetőcisatiorna segítségével —, vagy pe­dig úgy betáplálni, hogy az az (5) gyűrűk 25 között keresztül esik. Utóbbi esetben az (5) gyűrűk már előzetes elkülönítést vé­gezhetnek. Az elkülönítés rendszerint fő­leg a legbelsőbb mezőben, azaz a (2) do­bion megy végibe. A mágneses anyag leg-30 nagyobb részét ezen tartja a (4) primar­poluis,pá,r fogva. A nem-mágneses anyag, valamint azon mágneses részecskék, me­lyeket a (4) poluspár nem tart fogva, le­sodor tatnak, leiröp itt etnek, illetve lecsúsz-35 nak, miközben ezek — mielőtt leesnének — az (5) sekundurpoluspár állal képezett második mezőin kénytelenek keresztül­haladni, mimellett utólagos elkülönítést szenvednek. 40 A 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a (4) primárpoluspár is forog; mezühézagá.t (hasadékát) befelé a vele együtt forgó (7) gyűrűköpeny zárja le. A működési mód különben ugyanaz, mint 45 a fentebb leírt. Töbib mezőnek a kiképzését oly elkülöní­tciknól, melyek ezen új eljárás szerint dol­goznak, azáltal is elérhetjük, hogy — mint az a 4. ábrán fel van tüntetve — a, (8) 50 gyűirűpárt több, egyenlő tengelyű (9) gyűrűéllel látjuk el. Ezein (9) élpárok mindegyike ekkor egy részmezőt képez. Lehet több sekundárpcluspárt radiali­san egymás mögött is elrendezni. 55 A mezők erősségét pl. a polusok tengely­irányú eltolása által szabályozhatjuk. Két vagy több ily mezőrendszert egy doib-elkülöinítő tengelyén egymás mellett is elrendezi) etünk. A sekundar-poluspárofcat szalagpárak 60 által is képezhetjük, melyek egymástól mező távolságban egy vagy t öbb vezető­•-•sigáról a dob fölött haladnak. A szala­goknak egymás felé fordított élei képezik az utólagos elkiilönítéisre szolgáló rész- 65 mezőket. Lehet két vagy több szalagot egymás fölé helyezni. Ezen részek mág­neses vagy részben mágneses, részben nem-mágneses anyagból állhatnak. A sekundárpoluspárok mezőhézaga által 70 képezel! csatornák — különösen ha sza­lagpárokat választunk — a nedves úton való mágneses elkülönítésihez is alkalma­sak. A gyűrűmezőket képező poluséleket le- 75 het még kerületük irányában (10) foga­zással is ellátni. (5. ábra.) Mint azt a felhozott példák mutatják, az új eljárásnak, számos foganatosítási lehetősége van. Lényeges az, hogy az 80 anyag az utólagos elkülönítés céljából két vagy több, ugyanazon középsíkban egy fekvőteiigely körül ko-ieent rikusnn cl ren­dezett gyűrűmezőn vezettessék keresztül. Fontos az, hogy az utólagos elkülönítésre 85 szolgáló mezők a mezőerősséiget, illetőleg az előmezővel egyenlők vagy ennél erő­sebbek legyeinek. Szabadalmi igények: 1. Mágneses elkülönítő eljárás, azáltal jel- 90 lemezve, hogy az elkülönítendő anyag két vagy több, egy fekvő tengellyel koncentrikusan és ugyanazon közép­síkban fekvő, erősség tekintetében lé­nyegében egyenlő vagy kifelé erős- 95 bödő gyűrűnnezőn halad keresztül oly­módon, hogy a nyers anyag a külső •mezőkön keresztül a legfelsőbb mezőbe vezettetik, ahol az elkülönítés főrésze ímegy végbe, mire a legfelsőbb mező- 100 ben fogva, nem tartott anyag centri­fugális erő, szabad esés vagy hasonló által a külső mezőin vagy mezőkön ve­zettetik keresztül és ezekben utólago­san elkülöníttetik. 105 2. Az 1. alatt védett mágnes-elkülönítő eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a nyersanyagot oly­módon vezetjük közvetlenül a legfel­sőbb mezőbe, hogy a mágneses anyag 110 a külső, megközelítőleg egyenlő erős vagy erősöbb mezőkön keresztül való vezetéskor ezektől nem befolyásoltatik és csak a legfelsőbb mezőben lesz az első mágneses elkülönítésnek alávetve. 115 3. Az 1. alatt védett mágneses elkülönítő

Next

/
Thumbnails
Contents