87082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az ammóniáknak elemeiből hyperpressiók segélyével történő szintézisére
Megjelent 1931. évi május hó 325 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 8*7083. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás az ammóniáknak elemeiből hyperpressiók segélyével történő szintézisére. L'Air Liquide Société Anonyme pour l'Etude & FExploitation des Procédés Georgres Claude cég- Páris. A bejelentés napja 1921. évi október hó 22-ike. Franciaországi elsőbbsége 1920. évi november hó 20-ika. A jelen találmány a 86.606. sz. szabadalmunkban védett, az ammóniáknak elemeitől hyperpressziók segélyével történő szintézisére szolgáló azon eljárásnak to-6 vábbfejlesztése, mely szerint a reakcióba hozandó gázokat a forró kontaktus- vagy katalizálóanyaggal közvetett érintkezésben előmelegítjük, mely célra a kettő közé iktatott olyan anyagú csőedényfalat hasz-10 nálunk, melynek olyan a hővezetőképessége, hogy a normális üzem beállta után, a kezelendő gázok olyan hőfokkal jutnak az említett anyaghoz, mely éppen csak elég magas arra, hogy a reakció normális 15 végbemenetelét külön melegítés nélkül lehetővé tegye. Ezen eljárásnak a gyakorlatba való átültethetése azonban, hogy a most említett feltétel pontosan teljesíttessék, megköve-20 teli, hogy az alkalmazott hyperpresszió bizonyos, pontosan megszabott értékű legyen. Jó minőségű katalizáló anyagok alkalmazásakor, aminők jelenleg használatosak, ez a „bizonyos, pontosan megsza-25 bott" hyperpresszió 1000 atm. nyomás körül van. Ha ezen nyomásnál alacsonyabb nyomásokkal dolgozunk, tehát pl. csak 700 atm. nyomással és a megszokott katalizálóanya-30 gokat használjuk, akkor — a tapasztalat szerint — a reakció folytán keletkezett és a hosszirányában változó hővezetőképességű edény- vagy csőfalon át a kezelendő gázoknak átadódó melegmennyiség elég-35 telen a gázoknak a reakció végbemeneteléhez szükséges hőfokig való felmelegítésére. Erre való tekintettel tehát a reakció folytonosságának biztosítására a kezelendő gázokat eme hiányzó melegmennyiségnek megfelelő mórtékben külön fel kellene me- 40 legíteni. Közelfekvő lenne az a gondolat, hogy a reakció legelső megindítására, clZiElZ a kezelendő gázok kezdeti, mesterséges, ill. kívülről való felmelegítésére használt elektromos fűtődrótspirálisok egy részét hasz- 45 náljuk fel folytonosan e cél elérésére. Ez a módszer azonban rendkívül költséges lenne. A jelen találmány értelmében ezért úgy járunk el, hogy a beáramló kezelendő gá- 50 zokat, még mielőtt a katalizálóanyaghoz jutnának, annyira felmelegítjük, amenynyire az említett melegmennyisóghiány pótlásához szükség van. Erre a célra a gázokat célszerűen olyan vízfürdőbe merülő 55 csőkígyón vezetjük keresztül, melyet egy második csőkígyóban cirkuláló, a reakcióedényből kiáramló forró gázok fűtenek állandóan. A vízfürdőbe a víz be- és abból való ki- 60 folyásának szabályozásával a kezelendő gázokat olyan hőfokra melegíthetjük elő, mely a külső levegő hőfoka ós 100° C hőfok közé esik. Ha ez az előmelegítés nem lenne elegendő, hogy a gázok a reakcióhoz 65 szükséges hőfokot érjék el, akkor ezen, a légköri nyomásnak kitett víz helyett valamely, 100° C hőfokon túl forrásnak induló folyadékot vagy oldatot, sőt nyomás alá helyezett vizet használhatunk. A reakcióba 70 lépő gázok hőfokát az edényből kilépő, már reagált gázok ammoniáktartalma szerint vagy ama sebesség szerint szabályozhatjuk, mellyel a folyékony ammóniák képződése végbemegy. 75
