87081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzátiós termékek előállítására

liogy a savas reaktió találmány szerinti csökkentését vagy megszüntetését is elérjük. A találmány révén a karbamid és for-5 maldebyd közti reaktió végtermékét a kívánt sajátságokkal ruházhatjuk fel, a kondenzátiós termékeknek az oldhatlan végtermékké való átalakításakor azonban néha zavarodások lépnek fel. Sok esetben 10 e zavarodás nem bír jelentőséggel. Ha azonban a fent ismertetett módon előállítható, legmagasabb oldhatlanságú, rugalmas és hőváltozásokkal szemben érzéketlen masszákat biztosan üvegtisztán 15 óhajtjuk előállítani, akkpr ezt a találmány értelmében egy egyszerű rendszabállyal érhetjük el. Megállapítottuk ugyanis, hogy a zavarodás sószerű elektrolytok adagolása révén befolyásolható, 20 illetve teljesen eltüntethető. Ezen adalékok hatékonysága aszerint változik, hogy milyen helyet foglalnak el az egyéb tüneményekkel kapcsolatban megállapított Hofmeister-féle ionsorokban. Azonos' anion 25 esetén a kationok sorrendje a következő: Pe, Al, K, NH*, Cu, Mg, Zn, Ca, Na, míg azonos kation esetén az anionok a következő sorrendben állnak: SO* Citrat'", Oxalat", (CH3

COO'), CIO."', 30 Cl', COa", NOa", Br', CN\ CNS, J', Salicilat'. A zavarodás kitisztul s azonos anion, pl. chlor-ion esetén a kationsorban balról jobbra növekszik, amennyiben pl. a konyhasó vagy a kristályos chlorkalcium 85 teljes derítést végez, míg pl. a chlorkalcium kissé derít ugyan, de még nagy mennyiség alkalmazása esetén sem szolgáltat üvegtiszta terméket. Azonos kation esetén az anionok hatásai közti különbséí0 gek még lényegesebbek; a derítőképesség e sorban is balról jobbra, vagyis a salicilát-ion felé növekszik. A sulfát-ion alig derít, a chlor-ion erősebb s a salicilát-ion a legerősebb hatású. t5 Megemlítendő, hogy a Hofmeister-féle sorok a fent közölt alaktól némely esetben kissé eltérnek. Az anionok és kationok hatása rendszerint összegeződik. A zavarodások keletkezését azáltal is ó0 meggátolhatjuk, hogy a neutralizálás alkalmával a szabad H-ionokat nem küszöböljük ki teljesen. Ez a módszer azonban a nehézkesebb, mert középutat kell betartani egyrészt a masszának teljesen 55 neutrális állapota között, mely a keményítendő termék zavarodását okozná és másrészt a szabad H-ionok azon koncentrációja között, mely a keményítős alkalmával a végtermék minőségére már nem kívánatos hatást fejtene ki. Az ionok tö- 61 ménységét tehát meglehetősen szük határok között igen pontosan kell megszabni, ami meglehetősen körülményes. Ennek folytán kényelmesebb és biztosabb módszer a sóalakú elektrolyt adagolása és a 6! savas reaktió egyidejű teljes vagy majdnem teljes letompítása. 1. példa: 240 s. r. karbamidot és 640 s.r. (40 térfogat százalékos) formaldehydet 24 s. r. hexametylén tetraminnal felheví- 71 tünk, mire tiszta vizes kondenzátiós termék keletkezik, melyről feltételezhető, hogy az egész tömegére számítva, 24 rész formaldehydet tartalmaz, A korai kocsonyásodás meggátolására 5 gr nátrium- 71 acetátot adunk a masszához, melyet vacuumban besürítünk. A víz főtömegének kiűzése után a masszát titráljuk s a szabad H-ionok koncentrátiójának megfelelően szabjuk meg az adagolandó bázis 81 mennyiségét. Ha a jelen esetben 30 s. r. karbamidot adagolnánk még, akkor ebből 24 rész a szabad formaldehyd lekötésére szolgálna s csak a maradék jönne bázikus közeg gyanánt tekintetbe. A víznek az önt- 81 hetőségig való lepárlása után a masszát formákba töltjük és 60—100° közt keményítjük. Rövid keményítés után jóminőségű, de kissé homályos darabokat kapunk. 9< Ha kristálytiszta masszákat akarunk kapni, a víz kiűzése előtt még 24 rész konyhasót adagolunk (ami 0'5 normalitásnak felel meg). Ez esetben zavarodás nem lép fel, a massza mindvégig üveg- 91 tiszta marad. 2. példa: Az 1. példa szerint előállított kondenzátiós termékhez csak 24 s. r. karbamidot és ezenkívül még 2'4 s. r. melamint adunk, mire a víz maradékát óvató- 11 san kiűzzük. Az így előállított massza víztiszta ugyan, de a keményítéskor már egy nap után megzavarodik. Ellenben feltűnően érzéketlen ezen massza a hirtelen hőmérsékváltozásokkal szemben, így pl. II 50°-nyi hirtelen hőfokváltozásokat is elbír s 80° fölötti hőfokon keményítve, hibátlan, noha kissé zavaros darabokat szolgáltat. Ha azonban a víz kiűzése közben 3% 1 kristályos chlorkalciumot adagolunk, a keményítés után üvegtiszta masszához jutunk. 3. példa: Kontaktusanyagok alkalma-