87072. lajstromszámú szabadalom • Gerendák és egyéb szerkezeti elemek, melyek vértezett betonszerkezetekben vagy más célokra való felhasználásra alkalmasak

— 290 — melyekkel az alsó lemezen felfekszenek, a 4. ábrán látható módon, ponthegesztésser vagy szegecselés útján az alsó (A) lemez­hez erősítjük. Szükség esetében a nyelvek 5 csúcsait a (C3)-nál látható módon meg­hajlíthátjukj úgy hogy azok az (A) lemez­zel pár^uzatíjos helyzetet foglalnak él és a hegesztésnél jobb tartást biztosítanak. A leírt kiképzés következtében a felső 10 lemezben a folytonos (Bl) bordák marad­nak meg, melyek keresztmetszetben fordí­tott U-alakúak és a felső lemez hosszirá­nyában fekszenek. Ezenkívül az alsó (A) lemez felső síkja, felett derékszögű négy-15 szög alapú (D) cellák képződnek. A nyel­veknek háromszögalakban való kiképzése, valamint a szomszédos celláknak egymás­hoz képest eltoltan való elrendezése követ­keztében az összes cellák egymással közle-20 keclnek. A (Bl) bordák két oldalán alkalmazott nyelvek előnyösen a lemezek fősíkjaira derékszögben vannak kihajlítva, míg azok a nyelvek, melyeknek tőrészei a bordák 25 mentén fekvő nyelvekre merőlegesek, kissé eltérő szögben vannak hajlítva, úgy hogy a cellák feneke kisebb területű, mint azok felső része. Az elemnek ezen fogana­tosítási alakja a 2. és 3. ábrán van feltün-30 tetve, ahol a derékszögben álló nyelvek (E)-vel és a derékszögtől eltérő szöget be­záró nyelvek (F)-í'el vannak jelölve. A fordított LT-alakú bordákba, csatorna­szelvényű (G) íemsávok lehetnek betolva, 35 ami által további merevítést érünk el. Ezen fémsávoknak azonban az alsó (A) le­mezzel nem szabad érintkezniük, oly cél­ból, hogy a beton a (G) sávok alá befoly­hasson. Ügyelni kell továbbá arra, hogy 40 ezen fémsávok a cellák közötti közleke­dést ne akadályozzák. A (G) sávokban (Gl) áttörések lehetnek kiképezve, melyek a (Bl) lemez megfelelő (Gl*) áttöréseivel fedésbe hozatnak, úgy hogy a beton betöl-45 tésónél a levegő eltávozhat. A (G) merevítő sávokat az (A) lemeztől azáltal tarthatjuk távol, hogy a nyelvek anyagából kis (J) nyúlványokat képe­zünk ki (1. és 5. ábra), melyeket úgy haj-50 lítunk meg, hogy a (G) sávok számára megfelelő támaszokat képezzenek. Az 1. ábrán a rajz világossága kedvéért csak két (G) merevítő sávot ábrázoltunk. A találmánynak egy további foganato-55 sítási alakja értelmében az alsó (A) le­mezből is képezhetünk ki kis (K) nyelve­ket, melyek a lemeznek alsó síkjából ki vannak hajlítva és arra szolgálnak, hogy a lemez alsó részére felvitt habarcsnak jobb lekötését biztosítsák. Ezen nyelvek- 60 nek kis méretet kell adni, oly célból, hogy a nyelvek képzésénél maradó nyílásokon át csak igen kis mennyiségű beton léphes­sen ki. Az esetleg kilépő betont megkemé­nyedése előtt le lehet kefélni. 65 Az 5. ábrán használati helyzetbe hozott (L) menyezetgerendákat tüntettünk fel, melyeknek alsó övei az (A, B) szerkezeti elemnek megtámasztására szolgálnak. Ez a szerkezeti elem a tartók közötti fesz- 70 távolságot áthidalja. Mindegyik elem úgy van méretezve, hogy magassága a kész menyezet fél függőleges magasságánál ki­sebb legyen. Az egyes elemek elhelyezése minden további nélkül érthető. 75 A tartók vagy gerendák között fekvő elemekre betont öntünk, amikor is az ele­mek saluzást képeznek és a betont tart­ják. A beton a cellákba folyik és a felső és alsó lemezek közötti teret tökéletesen 80 kitölti. Szükség esetében rácsszerkezete­ket is alkalmazhatunk, melyek az eleme­ket a beton lekötése alatt ideiglenesen megtámaszt j ák. A lekötött betont az egységek fémje 85 vértezi. A fém a betonba tökéletesen be van kötve és a merevítés még akkor is elegendő, ha az alsó lemez átrozsdásodik, mert a felső lemezt úgy méretezzük, hogy a vértezésliez elegendő legyen, míg az alsó 90 lemez szerepe főképen abban áll, hogy a betont folyékony állapotában megtartsa. A rajzból látható, hogy a hosszirányú (Bl) sávok között harántirányú (B2) sá­vok fekszenek, melyek a (Bl) sávokat egy- 95 mással összekötik. Habár előnyös a nyel­veket a leírt módon kiképezni, mert ebben az esetben a lemezből fémet nem kell el­távolítani, mindazonáltal a nyelvek más­képen is létrehozhatók, pl. oly módon, ^QC hogy a lemez anyagából a nyelvek kör­vonalai mentén egy részt eltávolítunk és ezután a nyelveket a lemez síkjából ki­hajlítjuk. A nyelvek alakja a háromszög­től eltérő is lehet. 105 Az áttört lemez áttöréseit minden eset­ben úgy kell kiképezni, hogy azok a be­tonnak a két lemez közé való bevezetését megengedjék. Az áttört lemezzel szemben fekvő lemez, ha nem is ugyanilyen mér- ne tékben, de kissé áttört lehet, mint ezt (K)-nál ábrázoltuk, de ezen utóbbi áttöré­seknek nem szabad oly nagyoknak len­niük, hogy a betonnak a két lemez közötti térből való meg nem engedett mértékben 11c való eltávozását lehetővé tegyék.

Next

/
Thumbnails
Contents