87067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tetszőleges fonórostok kártolására

Megjelent 1931. évi május hó 269-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 87067. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tetszőleges fonórostok kártolására. Maly Hug-ó Győr. A bejelentés napja 1923. évi junius hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi augusztus hó 12-ike. Az eddigi kártológépeknél, illetve kártolójáratoknál a szándékolt kártolási céllal ellentétes káros hatás jön létre azáltal, hogy a íohengerről, a dobról, legördülő 5 munkahengerek, a munka- és leszedődobok, a fonórostokat a todobról nem a kívánt kártolási munka értelmében simára kifeszítve szedik magukra, hanem összekuszáltan, összeborzolva és a rostok fek-10 vésiránya ellen visszahajlított állapotban szedik fel és ugyanilyen állapotban adják ismét le, amint ezt az 1. ábra mutatja. Ezen eddig elkerülhetetlennek tartott káros hatás oka a körszerinti legördülés 15 által eltávolodó kártolófelületek lényegében rejlik, melyek a fonórostokat mindkét oldalon szilárdan megfogni törekednek, ezzel kapcsolatban ezen káros hatás további oka a munkadobok forgásirányának 20 és a kártolófogak irányának a gyakorlati szükség által megadott viszonylagos elrendezése, mimellett a kártolási munkát A'égző kártolófelületeknek azonos irányban, azonban különböző sebességgel kell 25 mozogniok, amint ez hengerkártológépek -nél általában ismeretes (a 7. ábrán a [g, i, h] részek). A munkadobokon, illetve a leszedődobokon a már ismertetett módon összekuszált, 30 felborzolt és a rostok fekvésiránya ellen visszahajlított állapotban helyetfoglaló rostok a 7. ábrán feltüntetett (k) fordítódobok, illetve (kl) leszedők által ugyanilyen állapotban vezettetnek ismét vissza 35 a fődobhoz a. további kártolási munka elvégzésére, amint ez az 1. és 2. ábrából kitűnik. Ezen káros hatás következménye, hogy azon kb. Veoo—VDOO másodpercet kitevő rö-40 vid idő folyamán, mely a szokásos kártológépeknél 1 cm rosthossz kártolására rendelkezésre áll, két egymásután következő munkahenger között a fonórostok kívánatos simára kártolásának, kiegyenesítésének, párhuzamosításának és a rostok kö- 45 zötti összefüggés lazításának hatása nem jöhet létre. Sőt ezen munkafolyamat közben a fonórostok még sűrűbbre összefonatnak és el csomósodnak, aminek következménye, hogy a rostok ismételten ki- és 50 széjjelszakíttatnak, amint ezt a 2. ábrán az (a)-val jelölt helyen feltüntettük. Ebből következik, hogy a kártolt fonal a kártolási rendszertől függően kisebb vagy nagyobb mértékben érdes és több vagy ke- 55 vesebb kis csomót tartalmaz, mely csomók az anyagban eredetileg nem voltak jelen, amint ezt pl. a kártológépen áthaladt szál puszta kifésülése által igazolhatjuk. Az ismertetett hátrány lemezkártókkal 60 borított kártolóknál az egyes lemezek közötti szeghelyek közbenső terei következtében kisebb, mint szalagkártókkal borított kártolóknál. Ezen közbenső terek az ismertetett káros hatású folyamatot ter- 65 mészetszerűleg csak abban az arányban szakítják meg, mely szerint a megszakítások száma a kártolófelülethez viszonylik. A jelen találmány célja az ismertetett hátrányok kiküszöbölése. A találmány 70 szerinti eljárás lényege, hogy a dolgozó hengerekre átvitt összekuszált, elálló, a rostanyag fekvésirányával szemben visz-Kzahajlított rostanyagot a fődob és a dolgozó henger közötti (c) munkaöv elhagyása 75 után (3. és 4. ábra) tömörítő simító (b) hengerek segítségével lesimítjuk, párhuzamosítjuk és a dolgozó henger borításához hozzászorítjuk. Ezen célból a tömörítő simító hengerek sebességének nagyobbnak 80