87066. lajstromszámú szabadalom • A Wetherill-eljárás foganatosítási módja fémoxidok és elgázisítható fémek más vegyületeinek előállítására

_ 4 — brikettek alkalmas módon állíthatók elő. A fentemlített 86307. számú szabadalomban ismertetett tüzelőanyag- és adagbrikett előállítási mód jelen találmány 5 céljaira különösen jól alkalmazható. Ezen eljárás szerint először a sajtolandó anyagokat alkalmas kötőanyaggal, mint koncentrált 30° Bé sznlíithulladéklúggal keverjük, aztán alkalmas nagyságú és 10 formájú brikettekké alakítjuk, végül 200°nál szárítjuk, illetve sütjük, hogy a széttöredezés és elmorzsolódás ellen kellő szilárdságúvá tegyük őket, hogy azok a rétegezés durva munkájának, a ke-15 menőéhez való szállításának és az abba való és kézzel vagy más módon történő berakásnak alávethetők legyenek. Ha a fémtartalmú anyagot brikettek alakjában alkalmazzuk, kívánatos, hogy ezek-20 nek a letöredezés és széttöréssel szemben oly nagy ellenállásuk legyen, hogy lényegében a kemence egész üzeme alatt megtartsák alakjukat, úgy hogy legnagyobb részüknek még a kemencéből való eltávo-25 lítása után is meg legyen az eredeti fizikai alakja. Ha a Wetherill-eljárást a jelen módszer által megadott úton foganatosítjuk, akkor az adagmaradékok többé vagy ke-30 vósbé elsalakosodott szónhamuból állanak, mely az ágy-tüzelőanyagbrikettek elégése következtében áll elő, továbbá oly maradékból, mely a fémtartalmú adag átdolgozása következtében áll elő. Ha ellen -85 ben a találmánynak megfelelő előnyös foganatosítási mód értelmében a munkaadag fémtartalmú anyagát brikettek alakjában rakjuk a kemencetűzhelyre, akkor a maradékban a kivont ércbrikettek talál-4o ' 11ól< eredeti fizikai alakjukban. Termé. :etesen néhány darab munkaadagbrikett a megelőző kezelésnél elkerülhetetlenül széttörik, szétroncsolódik, de a brikettek legnagyobb része megtartja eredeti fizikai 45 alakját. A kemencében lejátszódó folyamatok következtében ezen brikettek rendkívül kemények és fizikai tulajdonságaik tekintetében majdnem kokszszerűek, úgy hogy a tüzelőianyagbrikettek elsalakoso-50 dott szénhamujától könnyen elkülöníthetők. A kivont fémtartalmú, ill. ércbriketteknek a tüzelőanyabrikettek hamujától való könnyű különválaszthatósága különösen 55 akkor jár előnyökkel, ha az előbbieket a Wetherill-eljárás által el nem gázosított fémek kitermelése céljából további kezelésnek akarjuk alávetni. A Wetherill-eljájárásnak jelen találmány szerinti foganatosításánál ezt az előnyt még tetézi az a 60 körülmény, hogy a kivont adagbrikettek csak igen kevés hamut tartalmaznak. Ott, ahol a munkaadagbrikettek fémtartalmú anyagnak és széntartalmú redukálószernek a keverékéből állanak, a kivont bri- 65 kettek a kivont fémtartalmú anyagon kívül még az elhasznált széntartalmú redukálószert és a redukáló szernek el nem használt részét is tartalmazzák. A hamu főleg szili ciumból áll és jelenléte a kivont 70 fémtartalmú brikettek további kezelésénél a legnagyobb mértékben nem kívánatos. így pl. azon esetekben, melyekben a kivont fémtartalmú briketteket tükörvas előállítása céljából .aknakemencében meg- 75 olvasztjuk, bizonyos mennyiségű folyósító anyag szükséges az ily brikettekben lévő hamu elsalakosítására és ha a hamutartalom aránylag nagy, akkor a folyósító anyagnak nem kívánt nagy mennyisége 80 válik szükségessé, amikor ezenfelül az előállított anyag hátrányos salakmennyiséget tartalmaz. A találmány szerinti foganatosításnál az adag összes széntartalmú anyaga hamujának a főrésze, pl. mintegy 85 85%-a .a kiizzított hamuban van, mely a tüzelőanyagbrikettek elégése folytán keletkezett és a kivont fémtartalmú brikettek csak igen kis mértékben vannak hamuval szennyezve. A kivont fémtartalmú 90 brikettek hamutartalom folytáni tisztátalanságának ezen kisfokusága, valamint fizikai tulajdonságai az aknakemencében való feldolgozásra kiválóan alkalmassá teszik. Azon tulajdonságon kívül, hogy 95 eredeti alakjukat megtartják, még azzal a tulajdonsággal is rendelkeznek, hogy likacsos jellegűek, amit az elgazosodott fémek távozása okozott és ami az utána következő kezelés szempontjából nagyon elő- 10C nyös. A találmány foganatosításának tipikus példája gyanánt az adagnak a következőkben leírt kezelése szolgálhat: Az adagot az ismert franklinTkemenee-einkoxidércekből 10c porszénnel állítjuk össze. Az adag összes szenének mintegy 85%-át korábban ismertetett módon sajtoltuk, kötőanyag gyanánt koncentrált szulíithulladéklúgot alkalmazva. Az összes szénmennyiség többi no 15%-át érccel .kevertük (mintegy 90 s. r. érc és 10 s. r. szénpor arányában), amihez még kötőanyag gyanánt mintegy 3% koncentrált szulfithulladéklúgot adagoltunk, mire a keveréket sajtoltuk s aztán a bri- ng ketteket megsütöttük, .amint az már fentebb említve volt. Most a briketteket a használatos cinkoxidkemence tűzhelyére