87022. lajstromszámú szabadalom • Fatüzelésű légfűtő cserépkályha
Megjelent 1931. évi május hó 55 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87022. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Fatüzelésü légfűtő cserépkályha. Peterlik Rudolf igazgató Budapest. A bejelentés napja 1923. évi április hó 9-ike. Ez a találmány fatüzelésü légfűtő cserépkályhákra vonatkozik. Lényege egyrészt a tüzelőteret, másrészt a füstgázokat vezető csatornákat részben vagy egészben körül-5 vevő, illetőleg utóbbiak áltál körülvett, a kályha vagy hasonló tüzelőberendezés alsó résziében bevezető, a f elsőbb részében vagy pedig a tetején kivezető nyílással bíró samatfalú légcsatornák. Megjegyzendő, 0 hogy a kályha, kandalló külső felületét alkotó fal szokásos kivitelű, ebben tehát csatornák nincsenek. A találmány értelmében készült kályha, kandalló a leggazdaságosabban működik, minthogy a füstgázok 5 melegmennyiségéniek legnagyobb része a fűlendő helyiség levegőjének felmelegítésére fordíttatik s azok a kályhából igen alacsony hőmérsékletitel távoznak a kéménybe. Különös előnye még a találmány-0 nak, hogy az említett légcsatornákon keresztül nemcsak a szobában lévő, hanem kívülről, pl. kertből alkalmas vezetéken át állandóan tiszta friss levegőt vezethetünk és a légcsatornák felső nyílásából ez 5 a friss levegő kerül felmelegedve a szobába úgy, hogy a találmánybeli kályha egyúttal friss levegővel látja el a fűlendő helyiséget. A mellékelt rajz a találmányheli kály-D hániak két, és kandallónak egy példaképen vett kiviteli alakját láttatja. Az 1. és 2. ábra egy kályha két függőleges hosszmetszetet tünteti fel. A 3. ábrán az 1. ábrának I—VI. számok-5 kai jelölt vízszintes síkokkal képzelt keresztmetszetei láthatók. A 4. ábra egy szerkezeti elemet tüntet fel axonometrikus képben. Az 5—8. ábrán egy függőleges metszetben és ) három keresztmetszetben egy nyitott tüzelésű kandallószerű kályha van szemléltetve. Végül a 9. és 10. ábra egy függőleges hossz- és egy keresztmetszetben egy-egy szokásos alakú kandallónak a találmány szerinti ki- 45 vitelét mutatja. Az 1—3. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál az (A) tűztérből jövő füstgázok a (B, C, D, E), majd pedig a kályha felső résziében lévő (F, G, H, I) stb. füstforgató vezet- 50 lékeken át a kéményen távoznak. A felmelegítendő levegő a kályha aljában lévő (a) légkamrákon keresztül áramlik be, majd a (b) nyíláson át a tüzelőteret körülvevő (c) térbe jutva az (f) nyíláson be- 55 áramló levegővel keveredve, a (d) csatornába kerül és utóbbinak a kályha tetején lévő (e) nyíláson át kellően felmelegedve a fűlendő térbe áramlik. E felmelegített levegőt megfelelő vezetéken át tetszőleges 60 más, a kályhától távolabb eső második, harmadik szobába is vezethetjük. A (d) légcsatorna a 4. ábrán látható kivitelű és samotból egy darabban készült részekből van összeállítva, amelyek az egymásba való 65 illesztésükre hornyokkal és ezekbe illő ékszerű nyúlványokkal vannak ellátva. Az 5—8. ábrákon látható kiviteli alak a fentebb leírottal lényegében megegyezik, de, úgy van .szerkesztve, hogy azzal két 70 szomszédos szoba fűthető és pedig úgy a kályha külső felületének hősugárzása, mint a (d) csatornából kiáramló meleg levegő révén. A (d) csatorna felső nyílásán alkalmazható tolók,a révén a meleg levegő tet- 75 szés szerint egyik vagy másik szobába vezethető. A 9. és 10. ábrán a találmány kandallóra alkalmazott két kiviteli alakban van feltüntetve, amelyek közül a második a kan- 80