86999. lajstromszámú szabadalom • Fürdő kályha

— 2 — (9) csőbe a (14) hidegvízcsap a (12) csőbe pedig a (15) melegvízcsap van beiktatva. A (9) cső felső (10) végét az úszógolyós (16) csap zárja el akkor, ha az (5) tartány 5 vízzel van tele. A fürdőkád felé a (18) csappal elzárható kifolyóhoz még a zuhanyhoz vezető (19) cső csatlakozik. A (12) melegvízvezetéknek felső (13) végéről a légtelenítő, illetve gőztelenítő (20) 10 cső ágazik el, mely célszerűen szivornyaalakban meghajlítva nyitott végével a táptartányba torkollik. Az (5) táptartányt a (21) válaszfal két részre osztja úgy, hogy a (12) melegvíz-15 csőnek felső (13) részét hideg víz nem éri s így az abban levő vizet le nem hűti. Kívánatra a (12) csőből még a (22) cső is elágaztatható és tetszés szerinti helyekre vezethető, ahol csappal elzárva 20 arra szolgál, hogy egyszerűen ezen csapnak nyitása által ezen helyen is a kályhából meleg vizet kaphassunk. (Pl. mosdóhoz.) Az (5) víztartány a (8) vízvezetékből a 25 (9) csövön át telik meg vízzel, amivel egyidejűleg a (7) csövön át a (2) kazán is megtelik. Az (5) víztartány és így a (2) kazán is állandóan vízzel meg van töltve, mert a (16) úszógolyós csap a hideg víz 30 liozzáfolyását csakis megtelt (5) tartánynál zárja el. Ha a (14) hidegvízcsapot nyitjuk, akkor a (8) vízvezetékből a (11) kifolyóhoz és innen a fürdőkádba közvetlenül jut a hideg víz feltéve, hogy a (18) 35 csap is nyitva van. Ha az utóbbi zárt, akkor nyitott (14) csapnál a hideg víz a (19) csövön át a zuhanyhoz áramlik. Nyitott (15) csapnál a kályhából a meleg víz a (12) csövön át jut a (11) kifolyóba és 40 innen zárt (18) csapnál a fürdőkádba, nyitott (18) csapnál pedig a zuhanyhoz. A mily mértékben a meleg víz a kályha tetejéről elfolyik, ugyanolyan mértékben folyik utána a (7) csövön át az (5) tápvíz-45 tartányból a (2) kazánnak aljába a hideg víz. Minthogy a (2) kazánból víz csak valamelyik melegvízcsap nyitása után vehető ki, a kazánból a víz a (8) vízvezetéki csövön át el nem szívható, ami az eddig hasz- 50 nálatos fürdőkályháknál a vízvezetéknek elzárásánál, vagy kis víznyomásnál különösen a magasabban fekvő emeleteken gyakran megtörténik. Minthogy tehát a kazán állandóan tele van vízzel, nem kell 55. attól tartanunk, hogy a kályha deformálódjék vagy tömítetlenné váljék. A (14) és (15) csapoknak együttes nyitása által a fürdőkádba, vagy zuhanyhoz hideg és melegvíz keveréket is bocsátha- 60 tunk. Szabadalmi igények: 1. Fürdőkályha, mely úszógolyós csappal elzárt vezeték útján a vízvezetékkel összekötött tápvíztartánnyal van el- 05, látva, azáltal jellemezve, hogy ez a tápvíztartány a kályha kazánjának tetején van alkalmazva. 2. Az 1. alatt igényelt fürdőkályha kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a táp- 70 víztartányt a kályha kazánjával összekötő cső a tápvíztartány fenekéről közvetlenül a kazánnak tetején át nyúlik a kazánba, amelynek alsó részében végződik. 75 3. Az 1. és 2. alatt igényelt fürdőkályhának kiviteli alakja,, azáltal jellemezve, hogy a felső úszógolyós csappal elzárt végével a tápvíztartányba torkoló és a vízvezetékkel összekötött, alsó végével 80 pedig a kifolyóhoz csatlakozó, hidegvízvezeték, valamint a kazánnak felső részbe nyíló, többfelé el is ágazható, alsó részével csap közvetítésével ugyancsak a kifolyóhoz torkoló melegvízve- 85 zeték a kazánon van alkalmazva. 4. Az 1—3. alatt igényelt fürdőkályhának kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a melegvízvezeték a tápvíztartánynak egy válaszfallal elválasztott részén át 90 felülről torkollik a kazánba és felső részéből légtelenítő, illetve gőztelenítő cső ágazik el. 1 rajzlap melléklettel. J'allas nyomda, Budapest.