86981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tüzeléseknek poralakú tüzelőenyaggal való táplálására

motor sebességével, amely a (16) fúvómű (46) szíjtárcsáját hajtja. Az egész berendezés tehát a kezelő folytonos felügyelete alatt áll, függetle-5 nül attól, hogy hány kemence van üzemben vagy üzemen kívül. A fölös tüzelőanyag mennyisége kiindulási helyére visszatér anélkül, hogy az öngyulladás legkisebb veszélyétől is tartani kellene, 10 még pedig sem a (20) elválasztóban, sem a (32) tölcsérben. A felhevített tüzelőanyag a (32) tölcsérben levő fel nem hevített tüzelő anyaggal egyáltaán nem jut érintkezésbe. Ez a tüzelőanyag a levá-15 lasztó készülékből a fővezetékbe jut viszsza és ha azzal hideg tüzelőanyagot kell elegyíteni, úgy az elegyítés a i(32) tartaléktartályon és a (20) leválasztó készüléken kívül történik. A fúvómű állandóan 20 azonos mennyiségű tüzelőanyagot szállít és a fúvómű ezen egyenletes működése folytán annak nagysága oly módon választható meg, hogy mindig a legjobb hatásfokkal dolgozik. A találmány tárgyát 25 tevő berendezés továbbá azáltal tűnik ki, hogy a felhevített levegő nem megy veszendőbe, minthogy ez a levegő rövid kerülő úton a (22) vezetéken át a (12) csővezetékbe visszajut. A találmány tár-30 gyát tevő berendezés további előnye abban áll, hogy az el nem égett elegy nem jut közvetlenül a fúvóműbe vissza, hanem először az elválasztó készülékbe jön. Azoknál a berendezéseknél, amelyek-85 nél a tüzelőanyag közvetlenül a fúvóműbe jut, nem igen lehet a tüzelőanyagból és levegőből álló elegy egyenletességét fenntartani, minthogy az el nem használt tüzelőanyag mennyisége a fú-40 vóműbe való visszatérése folytán a fúvóműben újabb tüzelési eleggyel keverendő. A két elegynek egymással való keveredése azonban egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségekkel szabályozható ponto-45 san és az önműködő szabályozókészüléket olyan érzékenyen kell kiképezni, hogy azok tág határok között működjenek, minélfogva nagyon költségesek vagy pedig érzékenyeknek kell lenniök, úgy hogy 50 könnyen üzemképtelenekké válnak, miért is a gyakorlati követelményeknek nem felelnek meg. Szabadalmi igények: 1. Eljárás több tűzhelynek poralakú tüzelőanyaggal való táplálására, jellemezve azáltal, hogy az összes tűzhelyek számára való vezetékbe a tüzelőanyag elegyének egyenletes mennyiségét vezetjük, mimellett azonban a fel nem használt elegy alkatrészeit egymástól elválasztjuk és azokat különkülön vezetjük a bevezetési készülékhez. 2. Berendezés több tűzhelynek poralakú tüzelőanyaggal való táplálására, jellemezve elválasztó készülék elrendezése által, amelyből a tüzelőanyag elegyének egymástól külön választott alkatrészei a fővezetékbe jutnak vissza. 3. A 2. igénypontban védett berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az elválasztó készülék a tüzelőanyag számára való tartálytól el van különítve és az elválasztó készüléktől jövő tüzelőanyag a tüzelőanyag számára való tartaléktartályban visszamaradó tüzelőanyaggal nem jön érintkezésbe. 4. A 2. igénypontban védett berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a leválasztó készülékből jövő tüzelőanyag a fúvóműbe jut, amely a főcsővezetékkel áll összeköttetésben. 5. A 2. igénypontban védett berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a leválasztó készülékből jövő, el nem használt tüzelőanyag kiegészítéséül a fővezetékkel összeköttetésben álló fúvóműhöz a tartaléktartályból is jut tüzelőanyag. 6. A 2. igénypontban védett berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a fúvómű oly készülékkel áll összeköttetésben, amelynek révén a levegő hozzávezetése a fúvómű sebességének arányában önműködőlég szabályozható. 7. A 2. és 6. igénypontban védett berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal hogy a szabályozó készülék révén friss levegő jut a fúvóműbe, míg a leválasztó készülékben az el nem használt tüzelési elegytől elválasztott levegő ugyancsak a fúvóműbe jön. 2 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.