86981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tüzeléseknek poralakú tüzelőenyaggal való táplálására

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86981. SZÁM. — Il/c. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tüzeléseknek poralakú tüzelőanyaggal való táplálására. Bergman Lars Hugó mérnök Chicago. A bejelentés napja 1921. évi január hó 17-ike. Azoknál a tüzelő berendezéseknél, ame­lyeknél poralakú tüzelőanyagot használ­nak, rendszerint több tűzhelyt egy közös forrásból táplálnak tüzelőanyaggal. Így 5 van ez kazántüzeléseknél, téglaégető, ol­vasztó, cementégető és más efféle kemen­céknél. Ezeket a tüzeléseket olykép töké­letesítették, hogy a poralakú tüzelőanya­got a nagy távolságokban, elszórtan 10 fekvő kemencékhez, illetve tűzhelyekhez szivattyúzták. Az ismertetett berendezé­seknél emellett rendesen levegőből és tüzelőanyagból álló elegyet használnak a tüzelőanyag szállításának megkönnyí-15 tése végett. Ezeknél a berendezéseknél rendszerint az a nehézség lép fel, hogy a szállítókészülék üzemének egyenletesnek kell lennie, még abban az esetben is, ha esetleg nem az összes tűzhelyeket kell 20 egyidejűleg tüzelőanyaggal táplálni vagy pedig, hogy a tüzelőanyag szállítására szolgáló berendezés aszerint szabályo­zandó, amint az üzemben levő tűzhelyek száma növekedik vagy csökken. 25 A találmány tárgyát tevő berendezés­nél is elegyítjük a poralakú tüzelőanya­got levegővel, mire azt forgó vagy du­gattyús fúvóniű segélyével a fő csőveze­tékbe szállítjuk, amelyből a tüzelőanyag 30 csőhálózat révén az egyes tűzhelyekhez jut. Ennél a berendezésnél a poralakú tüzelőanyag tömegének fel nem használt része a tüzelőanyag szállítására szolgáló készülékbe visszajut és ily módon a fú-35 vómű segélyével ismét a csőhálózatba szállítható. Ily berendezések ugyan isme­retesek már, azonban ezeknél az el nem használt tüzelőanyagot a fúvóműbe vagy a szivattyúba való belépése előtt elvá­lasztó készülékbe vezették, amelyben a 40 szénport összegyűjtötték, míg a levegő abból eltávozhatott. Ezt a szénport a táp­lálásra használt tömeghez vezették vissza és az később a nem porított széntömeggel ismét az aprítókészülékbe jutott. 45 Más ismeretes berendezéseknél a tü­zelőanyag és levegő tömegének el nem használt részét az eredeti forrásból azon­nal a hálózatba szivattyúzták vissza, mikor is az a körfolyamatot megismé- 50 telte. A kiindulási helyhez visszatérő, le­vegőből és tüzelőanyagból álló elegy tö­mege természetesen az üzemben levő tűz­helyek száma szerint változik. A tüzelő­anyag számára való főgyüjtőszekrénynél 55 emellett az elegy kiegészítő mennyiségét vezették be azon egyenlőtlenség kiegyen­lítése végett, amely a hálózatban helyte­len elegyedés vagy a tüzelőanyag hiánya miatt keletkezett. Ezen kiegészítő meny- 60 nyiségtől vagy segédtartaléktól vezeték indult ki a fúvóműhöz, hogy a csőháló­zat a tüzelőanyag és levegő kiegészítő mennyiségével legyen ellátható. Ezen berendezések hátrányai is azon- 65 ban rövid idő múlva nyilvánvalókká vál­tak. Azok a berendezések, amelyeknél a tüzelőanyag levegővel együtt aránylag sűrű csőhálózaton megy keresztül, nagy­mértékben tűzveszélyesek. A tüzelőanyag- 70 ból és levegőből álló elegyet tartalmazó csövek a tűzhely közvetlen szomszédsá­gában haladnak, minek folytán a tüzelő­anyagból és levegőből álló elegy felheví­tése következik be és ha ez a felhevítés 75 nem is túlságosan nagy, meg van adva annak a lehetősége, hogy súrlódás foly­tán vagy más okok következtében, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents