86976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hydratált celluloza dehydrálására
Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86976. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás hydratizált cellulóza dehydratizálására. La Société Industríelle pour l'Application des Brevets et Procédés Paris. A bejelentés napja 1923, évi május hó 26-ika. Franciaországi elsőbbsége 1922. évi julius hó 25-ike. A gyakorlatban „hydratizált cellulozá"nak nevezett cellulóza, mint pl. a merceriziált pamut, a sulfirizált papír, a cellulóza oldat ok regenerálása által nyert eellu-5 loza sitb. a gyakorlatban való alkalmazásában bizonyos hátrányokkal bír, melynek oka az általa elnyelt vízmennyiség. Ha pl. a merceirizált pamutot vizsgáljuk, azt találjuk, hogy ennek a fesitö.0 anyagokhoz való affinitása nagyobb, mint a nem hydratizált cellulózáé, amiből következik, hogy egy k özönséges pamutból éis merceirizált pamutból készült, kevert szövet festésekor nem tudunk egyenlő letes színezést nyerni, mivel a merceriziált pamut sokkal több festőanyagot nyel el, mint a közönséges pamut. Ezen hátrány még érezhetőbbé válik abban az esetben, midőn me.stoi-sége-s textil-Í0 rostot közönséges pamuttal kombinálva alkalmazunk. Azon körülmény következ.tében, hogy a „hydratizált eellulozák" sokkal nagiyobb mértékben nyelnek el folyadékot, mint a ne-m hydratizált eellulozák, 15 az előbbiek sokkal erőisebben deformálódnak, mint az utóbbiak. A „hydratizált eellulozák" ugyanis a megn ed, vetítéskor erősebben nyúlnak, lio&s/..abboilTUak miéig, a szárításkor pedig — ami eziefk esetében B0 fontosabb, mint a közönséges cellulóza esetéiben — a kezelt szövetek deformálódnak ós nem bírnak a,zen töikéleteis, kikészített külsővel, amellyel a nem hydratizált cellulózából készült szövetek bírnak. B5 Vegyünk pl. egy cellulóza oldatból regenerált cellulozalapot, melyet megnedvesít és éis ezt követő, szabadom való szárítás által egyensúlyi állapotába hoztunk; — ha ezt a eellu loza lapot most valamely alkalmazás céljára meg kell nedve- 40 sítenünk, úgy ez kb., a száraz állapota ban való súlya 80%-áinlak megfelelő vizet fo'g elnyelni és a méretei is meg fogniak növekedni, még pedig a hosszirányban ez a méretnövekedés legalább 6%, a szélesség 45 irányában pedig legalább 12% lesz. Az erre következő, szabadon való szárít áskoü.* azután a lap deformálódik, ami számos figyelemreméltó alkalmazásit megakadályoz, amire a lap deformálás nélkül fel- 50 használható volna. Érthető tehát, hogy mily fontos a hydratrizált eellulozák vízelnyelő képességét csökkenteni, amit különben a hydrialtiaált eellulozák alkalmiazáisa óta állandóan el- 55 érni igyekezitek. De nemcsak a víz •— hanem a festőanyagok — és más vegyi termékek — általában minden vízen oldat — elnyelőképeislség csökkentéséről vain szó. A jelen találmány tárgya eljárás, amely 60 abból áll, hogy a hydratizált cellulózát, előállítáisia és szárítása után, száraz állapotban, zárt edényben, száraz telített vízgőz hatásának vetjük alá. „Szlánaz állapot" alatt a hydratizált cellulózát termé- 65 szetes a hygroszkopikus vízéivel együtt értjük. A hatás annál gyorsabban következik be, minél nagyobb a gőz hőmérséklete és. ennek következtében a nyomása. Ha pl. 2 kg nyomással bíró gőz hát egy 70 hengerre 80 mim valstag rétegben feltekercselt hydraitiziált cel 1 u lozaháirtv atömegire, a művelet két óráig tart. Vékonyabb hártyaréteg esetéiben rövidebb ideig tart. A művelet végezhető az éppen előállított 75 hártyán vagy pedig olyain hártyán is, .mely már néhányszor meg lett nedvesítve és srailmdon vfagy kifeszítve szárítva. A