86970. lajstromszámú szabadalom • Dugasz vasnak kőben való rögzítésére

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jKBHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86970. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Dugasz vasnak kőben való rögzítésére. Rohmer Gábor Emil mérnök Páris. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 23-ika. A jelen találmány tárgya vasnak kőben való rögzítésére szolgáló dugasz, mely példaképpen a mellékelt rajzon van bemutatva. Ezen a rajzon: az 5 1. ábra hosszmetszet. A 2., 3., 4., 5., 6. és 7. ábra változatokat mutat. A találmány tárgyát képező rögzítő dugasz lényegileg egy patricát és egy 10 matricát magában foglaló rögzítő elemből áll. A patricát egy esonkakúpalakú (1) test képezi, mely ólomból vagy más engedékeny (nyújtható) fémből áll és melyben 15 egy szintén esonkakúpalakú lyuk van kiképezve. Ebbe a lyukba egy, fából vagy más anyagból való (2) mag dugható be, mely szintén csonkakúp alakkal bír, de a kúposságának iránya ellenkező az (1) test 20 külső felülete kúposságának az irányával. Ha ezt a dugaszt pl. egy falban kiképezett lyukba beverjük, a (2) mag" (1. ábra), az ütéíS hatása alatt, benyomul az (1) test központos lyukába, mely — minthogy en-25 gedékeny fémből áll — szétterpeszkedik, erősen a lyuk falaihoz nyomódik és ily módon rögzítő elemet képez. A 2. ábrán látható változatnál az ólomból vagy más engedékeny fémből való 30 (1') test, két oldalán, két (3) kivágással bír, melyek V-alakúak és csúcsukon egy (3') lyukban végződnek; ezen kivágások a ezétnyomiásnak könnyebben engednek, amikor a (2') mag" benyomul a (4) köz-85 pontos lyukba. A 3. ábrán egy további változat van bemutatva, amelynél az (1") test egy (R) horony közvetítésével a (2") testtel foglalatoean van kapcsolva. 40 A 4. ábra egy olyan dugaszt ábrázol, melynél az (X) magon (D) mélyedések vannak kiképezve, melyek a központos mag forgását meggátolják. Az (X) szerv egy darabban van öntve továbbá egy (N') nyúlvánnyal, melyben az, 45 <X) mag" csavarmenetébe csavart csavarorsó vége foglalhat helyet. Az 5. ábrán feltüntetett dugasz szintén csavar használatát engedi meg. Erre a célra a fogazott (X") mag alkalmas (F) 50 belső csavarmeneteket hord, az (X") mag azonban a csavar fejének felvételére szolgáló nyűivánnyal nem bír. A 6. ábrán a rögzítő dugasz az 5. ábrahoz minden tekintetben hasonló szerveit- 55 bői van összetéve, azzal a különbséggel, hogy az (X") szervet olyan lyuk szeli át, mely ennél az elrendezésnél nincs ellátva bel ső csavaraienetekk el. Végül a 7. ábra olyan rögzítést mutat, 60 melynél az (A) fejes csavarszeg feje a lyuk belsejében nyugszik. Erre a fejre két (X, B) ós (N' B') rögzítő elem van rászorítva. A beszorítás ereje folytán a két puha fémből való (B, B') elem rászorul az 65 (X) és (X') esonkakúpalakú szervek kerületére, azután szétnyomódik a lyuk belső kerületén, miáltal tökéletes rögzítést érünk el. Természetes, hogy a leírt rögzítő ele- 70 mekkel a kiszakító,snak ellenálló rögzítések érhetők el; a végzett kísérletek azt mutatták, hogy egy lyukban egy fémrúd körül az elemek számának szaporításával olyan ellenállású rögzítéseket érünk e!, 75 hogy a fémrúd törik el anélkül, hogy a rögzítés a kiszakításnak legkisebb nyomát is mutatná. Természetes, hogy a rögzítő elemek különböző elrendezései kombinálhatók egy- 80