86967. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hydrogén gyártására a koksz kemencék gázainak vagy ezzel analog gázoknak és esetleg vízgáznak részleges cseppfolyósításával

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86967. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás és készülék hydrogén gyártására a kokszkemencék gázainak vagy ezzel analóg gázoknak és esetleg vízgáznak részleges cseppfolyósításával. L'Air Liquide Soc. és stb. G. Claude Páris. A bejelentés napja 1921. évi december hó 1-je. Franciaországi elsőbbsége 1921. évi január hó 21-ike. Az eljárás és készülék, mely a jelen találmány tárgyát képezi, annak az eljárásnak új és javított alkalmazása, mely a 475.297. sz. francia szabadalom elsőbb-5 ségével Magyarországon 83.983. 1. sz. szabadalmunkban van ismertetve és mely a hydrogén kivonására vonatkozik két, egymástól igen eltérő illékonyságú gáznak, mint pl. a hydrogén-10 nek és a vízgáz szénoxydjának keverékéből. A találmány a városi gáz (világító gáz), a kokszkemencegázok vagy más, ezekkel analóg olyan gázok bonyolultabb esetére vonatkozik, melyek, előzetes tisz-15 tító kezeléssel, hydrogénnek, nitrogénnek, szénoxydnak és methánnak tiszta keverékévé alakíttattak át. A találmány lényegileg a bejelentő cég által tett ama felismerésen alapszik, hogy ezen keveréknek 20 három, utoljára említett alkatrésze, nevezetesen: a methán, a szénoxyd és a • nitrogén, nagy mértékben keveredhetik egymással, ha folyékony alakra hozatott. Ez a tény, alkalmasan felhasználva, lehe-25 tővé teszi ama tetemes nehézségek legyőzését, melyeket a methán, sőt még a szénoxyd megmerevedése (megfagyása) is , okoz azon esetben, ha a hydrogént ezen gázoktól teljesen megszabadítva kíván-80 juk kapni, ami főleg az ammóniák synthézisénél igen fontos. Erre a célra a szóbanforgó gázalakú keveréknek felszálló áramát, előzőleg, az elkülönített gázokkal ellentétes irányban 85 történő cirkuláltatással, cseppfolyósodási pontjának szomszédságáig lehűtjük és akár egy csőnyaláb csöveiben, akár egy oszlop lemezei közt végbemenő felszállása közben egy, a tiszta methán forrási hőfokától a fenti három gáz közül a leg- 40 inkább ellenszegülőnek, azaz a nitrogénnek, megmerevedési hőfoka szomszédságáig szabályosan csökkenő hőfok hatásának vetjük alá. A fent említett tényből következik, hogy ezen feltételek mellett a 45 methán, a szénoxyd és a nitrogén folyékony visszafolyó keverékekké kondenzálódnak fokozatosan, melyek mind kevesebb és kevesebb methánt és mind több és több szénoxiydot, majd nitro- 50 gént zárnak magukba és ezért mind kisebb és kisebb mértékben fagyaszthatok meg. A gázok mindegyikét így tisztítja és rektiíikálja az a gáz, mely utána következik és így mindegyik 55 gáz meggátoltatik abban, hogy olyan régiókba jusson, amelyekben megfagyhatna és a készülék működését béníthatná. Végül pusztán gázalakú hydrogén fog tehát maradni, melyet az az igen kis 60 mennyiségű nitrogén tisztátlanít, mely ilyen hőfoknál még jelen lehet benne. Minthogy azonban igen nagy a különbség ezeknek a folyadékoknak legszélsőbb forrási pontjai és megfagyási pontjai 65 közt (a nitrogénnél — 210.5° és —195.5°, a CEL-nél pedig —184° és —164° C), ezért a legjobb eredményeket akkor kapjuk, ha a felszállás közben fokozatosan keletkezett folyadékokat külön, két vagy három 70 részletben (frakcióban) gyűjtjük össze és hasznosítjuk, ahelyett, hogy egyetlenegy tömegbe egyesítjük a visszafolyó folyadékot. A cseppfolyósító csőnyalábnak két vagy 75 több, egymástól egy vagy több gyűjtő által elválasztott részre osztásának szükségességét az a tény indokolja, hogy olyan