86963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szines lenyomatok készítésére fényképnegatívoknál

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86963. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Eljárás színes lenyomatok készítésére fényképnegativokról. Dye Impression Photos Ltd. London. A bejelentés napja 1920. évi szeptember hó 29-ike. Angolországi elsőbbsége 1919. évi szeptember hó 30-ika. A találmány tárgya a fénytől független javított sokszorosító eljárás nyomatok létesítésére fényképészeti negatívokról) fe 1 lületi kontaktus révén, úgy hogy a sokszo-5 rosításhoz nem transparens alzatot is használhatunk; kiterjed továbbá a találmány .tárgya oly fotográfiái lemezek, filmek és nyomtató alzat gyártására is, melyek nem fényérzékenyek s igy igen gyorsan szá-10 rithatók: ily módon egyrészt az üveg vagy celluloid költsége, másrészt az érzékenyített fényképészeti vagy egyébként preparált ny oiutatópapír költségtöbblete takarítható meg. 15 Az egyetlen hasonló célú törekvés tőlem ored és a 18874. számú angol szabadalombún van ismertetve, melyben megemlítettem, hogy némely vegyület (különösen a vanadiumchlori d) a fotográfiái leonleiz, vagy 20 film ezüst képéit bizonyos fesitékek istaámára impermeabilissá teszi. A fent jelzett szabadalomban ismer teteltt találmányomnak hátránya volt azonban, hogy a festék gyakran egyáltalán nem akart a 25 negatívba hatolni, vagy pedig egyenlőtlen foltokban és csikókban hatolt be. A jelen találmány e nehézségeket legyőzi s lehettővé teszi még külön nem előkészített kereskedelmi papíron is teljesen egyforma 80 eredmények biztos elérését. A fent említett szabadalmam szerint az előhivott fotográfiái lemezt vagy filmet — melyet ezentúl negatívnak nevezünk — először a fent jelzett sajátságokkal bíró, 85 ezentúl preparáló fürdőnek nevezett folyadékba, s azután a fesitékfürdőbe mártottuk; a negatív által felszívott festéket azután kontaktus révén vittük át egy alkalmas nyomtatási alzatra; a kép ilyen szines 40 reprodukcióit ezentúl nyomatnak nevezzük. A jelen találmány elsősorban azon felismerésen alapul, hogy a festéknek a negatívba való arányos behatolása tökéletesen szabályozható mleigfelelő mennyiségű savval, melyet a preparáló fürdőhöz í5 adunk; kitűnt továbbá, hogy a negatív ezüst képének a preparáló fürdő által kölcsönzött feisték-impermeabililtási foka sokkal nagyobb, mint az az impermeabilitás, melyet a fény a bichromátos zselatinban, 50 pl. a Pinatype eljárásban idéz elő. Ezien felismeréseknek eredménye gyanánt nemcsialk gyonsan behatoló festékeket használhatunk ezentúl, hanem igen olcsó nyomatpapírt is, melyet hőhatással igén gyorsan 55 száríthatunk. A bichroináitos zselatinnak fénnyel való fentemlített keményítési eljárása nemcsak az említett Pinatype eljárásban alkalmaztatott, hanem arra is, hogy egész zselatin- 60 ibevonatokiat alakítsanak át forró vízben ohlhailaiuiá, pl. az olyan karbon-nyoma^ tok késziítélsiénél, amelyek az 1245—1920. számú angol szabadalmámban vannak isr mertetve, vagy pl. oly célból, hogy a nyo- 65 mat szárítás céljából egy láng közvetlen isugáTzásiániaík legyen) kitehető: Nyilfváinr való, hogy az ilyen módon keményített zselatiinréiteg nem alkalmazható nyomátpapír gyanánt a Pinatype eljárásban, 70 minthogy az ezen eljárásban használt festékeik éppen olyanok, hogy a helyes színes képet azáltal létesítik, hogy a negatívnak a fény által keményített bichromát-zsielatinjába nem hatolnak be, s ennek folytán 75 természetesien nem fognak egy hasonló módon keményített zse 1 atir. réteg gol bevont papír felületébe sem hatolni. Minthogy, miként említettük, a fentjel• zött preparáló fürdő által a negatívban a 80