86958. lajstromszámú szabadalom • Szalagos hajtószerkezet különösen nagy áttételek és nagy kerületi sebességek számára
Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 86958. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Szalagos hajtószerkezet, különösen nagy áttételek és nagy kerületi sebességek számára. Blumer Henrik Zürich. A bejelentés napja 1923. évi március hó 24-ike. Svájci elsőbbsége 1922. évi március hó 25-ike. Hogy korongon futó végnélküli szalaggal nagy teljesítményeiket lehessen átvinni, a szalag keresztmetszetének és sebességének nagynak kell lennie. A leg-5 több esetben azonban a szalag szélességének az adott viszonyokra való tekintet miatt nem szabad bizonyos mértéket túlhaladnia. Ezenkívül a szalag, ha túlságosan vastag, igen merevvé válik és így a 10 korongon való futás közben tetemes hajlítási igénybevételeknek van alávetve. Ez oknál fogva a szalag keresztmetszetét nem lehet tetszőleges nagyra megszabni. De a futási soltess ég sem lehet az eddigi 15 szalagoknál igen nagy, mert máskülönben a röperő a szalag anyagát túlságosan igénybe veszi és így ez csak kis húzóerőket >és következésképpen a nagy sebesség dacára csak kis teljesítményeket vi-20 het át. Ha ugyanis a röperőnek ós a hajlításnak befolyását figyelembe vesszük, akkor a korongon futó végnélküli szalagban fellépő maximális dz húzó feszültség az alább megadott három tagból tevődik 25 össze. Ha kiindulunk abból a számításból, melyet Bach a „Maschinenelemente" című munkájában (1908. X. kiadás) a 403-dik oldalon megad, akkor a 337. sz. egyenlet az alább megadott alakot veszi fel, ha 80 abba még a hajlításból származó <5'i menynyiséget vezetjük be, mely a őr i = 2r, . E egyenletből adódik ki, melyben „d" a szalag vastagsága, „r" a hajtókorong sugara és 85 „E" a rugalmassági együtható. Ha egyúttal figyelembe vesszük, hogy = 4 . f, akkor az előbb említett egyenlet alakja a következő lesz: 4 = J? T 0[A<l> ejx&i 1 + Y + .. ár, E Mennél kisebb ebben az egyenletben a 40 jobboldalnak második és harmadik hozzáadott tagja, annál nagyobb lesz az az erő, mely a szalag segélyével átvihető. A második tag nagysága a szalag futósebességétől és anyagának fajsúlyától, a har- 45 madik tag nagysága pedig elsősorban a szalaganyag rugalmassági együtthatójától és a szalag vastagságától függ. A szalag nagy sebességénél és anyagának nagy fajsúlyánál a röperő hatásának 50 ellensúlyozása céljából tetemes erőket kell a szalagra kifejteni, hogy az a korongokat még a kellő mértékben körülfogja. Erre a célra javaslatba hozták már a szalagnak alsó nyomás segélyével a hajtó koronghoz 55 való simítását, de ily módon legfeljebb 1 kg/cm2 hozzászorító nyomást lehetett elérni. Más javaslat szerint acélszalagot alkalmaznak és ezt mágnesek segélyével szívatják a hajtó- vagy hajtott koronghoz. 60 Minthogy azonban az acélszalagnak természetszerűen vékonynak kell lennie, azon át a mágneses erővonalaknak csak bizonyos meghatározott száma küldhető. Ily eszközzel tehát, mely egyébként sok tekin- 65 tetben előnyös, pl. abban, hogy a szalag szára szabadon alácsünghet, legfeljebb 2.5 atm. erősségű hozzászorító nyomást érhetünk el. Ezzel szemben közel 10 átm. hozzászorító nyomást lehet elérni, ha a 70 szalagos hajtó szerkezetet egy zárt szekrénybe ágyazzuk és a szalagot erős légárammal simítjuk a korongokhoz. Az ily
