86945. lajstromszámú szabadalom • Kinematograph gép

Meg-jelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 86945. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Kinematograf gép. „Foto-Vita" Societa Anonyina cég Milano. A bejelentés napja 1920. évi junius hó 17-ike. A jelen találmány oly kinematograf­gépre vonatkozik, mely a film hosszirá­nyú mozgatására javított hajtóművel, inulti-fotogramm-film vetítésére pedig ha-5 rántmozgató hajtóművel is el van látva. A csatolt rajzok példaképpen néhány foganatosítási alakot és részleteket tün­tetnek fel. 1. áhra a kinematograf-gép belsejét a 10 hajtószerkezet eltávolítása után mutatja; 2. ábra az 1. ábra a 2—2 szerinti; 3. ábra az 1. ábra 3—3 szerinti metszete; 4. ábra az ernyővel egyesített működtető bütyök nézete; 15 5. ábra módosított hajtóművel kapcso­latban mutatja a harántmozgatásra szol­gáló kocsit; 6. ábra az ezen módosított gépnek a film hosszirányú táplálására szolgáló keretét 20 tünteti fel; 7. ábra a 6. ábra 7—7 szerinti metszete. 8. ábra javított filmtekercselő módszert tüntet fel, mely a találmány szerinti gép­ben akkor célszerű, ha azt felvételi 25 gép gyanánt használjuk. A gép (b) fala mögött van elrendezve az (a) keret, melynek mentén csúszik el a film; a (b) falban kiképezett (c) ablakon keresztül történik a vetítés, ill. a megvilá-30 gítás. Az (a) keretet a (d) keret s ennek (e) résvezetékei vezetik idestova járó moz­gásában. Az (a) keret ezen a film haladá­sában végbemenő idestova mozgatására a háromszögletes ívelt oldalú (f) bütyök 85 szolgál, mely az (o) ernyő (g) tengelyére van ékelve és melynek azon oldala, mely szemben áll a (g) tengelyre ékelt sarká­val, a (g) tengely axisából, mint központ­ból vont körív alakjával bír úgy, hogy a bütyök által mozgatott keret mindegyik 40 mozgása végén rövid időre megáll. Az (a) keret (e) harántrúdja a rugal­mas (h) lapot hordja, mely a (b) fal (k) réseibe, valamint a film szegély-lyukaiba szorítható (i) csúcsokat hordja. A (h) le- 15 mez belső oldalán az (1) lemez van felerő­sítve, melynek vastagsága a (h) lemez közepétől annak széle felé növekszik úgy, hogy az (f) bütyök forgása közben a (h) lemezzel érintkezve azt a film pályája felé 50 szorítja s ezáltal az (i) csúcsokat a (k) ré­sekbe szorítja úgy, hogy mindaddig, amíg a bütyök a (h) lemezen csúszik, vagyis mindaddig, amíg az (a) keret a felső (a') pontozott helyzetéből a teltvonású alsó 55 helyzetbe mozog, az (i) csúcsok a résbe fogva, a film szegély-lyukaiba szorulnak s a filmet a keret löketének, vagyis egy fotogramm hosszának megfelelő darabbal húzzák lefelé. Az (a) keretnek legköze- 60 lebbi, ellentétes irányú löketekor az (f) bütyök már nem érintkezik az (1), ill. (h) lemezzel úgy, hogy az (i) csúcsok nem nyúlnak a (k) résekbe, s ennek folytán a íilm az (a) keret felemelkedése közben 65 nem mozdíttatik el. Az 5—7. ábrabeli módosított példában a közvetve vagy közvetlenül forgattyú ré­vén hajtott (o) tengelyre az ívelt oldalú háromszögletes (s) bütyök van felékelve, 70 melynek a tengelyre ékelt sarkával szem­ben álló oldala a tengely axisából vont körívnek felel meg. Az (s) bütyök a gép falaiban megerősített (v) vezetékben csúszó (t). kocsi két (u) oldala között mo- 75 zog. A (t) kocsi keresztirányú mozgásakor magával viszi a vele mereven kapcsolt (z) filmkeretet, mely kétszer akkora (w) ab-

Next

/
Thumbnails
Contents