86943. lajstromszámú szabadalom • Kurtaszárú (u.n.angol) pipa

Meg-jelent 1931. évi május hó 1-én. !! AGYAR KIRÁLYI JfflSK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86943. SZÁM. — VI/e. OSZTÁLY. Kurtaszárú (ú. n. angol) pipa. Várnay Antal magántisztviselő Újpest. A bejelentés napja 1923. évi május hó 22-ike. Az eddigi kurtaszárú, ú. n. angol pipáknak közismert hátránya az, hogy úgyszólván szakadatlan szívás híján igen hamar kialszanak és így igen gyakori meggyuj-5 tást igényelnek, ami egyrészt fölöslegesen nagy gyufafogyasztással (vagy öngyújtóhasználattal) jár, másrészt pedig kellemetlen és nagy türelmet kíván, tehát a kívánt célt (a dohányzás élvezetét) hátrá-10 nyosan befolyásolja. Ennek főoka abban rejlik, hogy a pipa feje vagy dohánytartó része nagy ellenállású, aránylag szűk, füstvezető furatba megy át, mely a dohány, dohánypor, hamu vagy az összelő gyülemlett nikotin és nedvesség folytán, könnyen eldugul; minthogy pedig a dohány törmelékes része és a hamu nem képes a dohánytérből kellően távozni, a dohány legjobb esetben is, tehát újból meg-20 nyújtott állapotban és szívás alatt is, egyenlőtlenül és tökéletlenül ég. Azonkívül a dohányfüst, a dohánytérhez közvetlenül csatlakozó furat útján, a gyakran szükségelt erős szívás hatása alatt, a 25 nikotin tetemes részét magával ragadja és így a füst csípősízű, valamint a kelleténél forróbb állapotban jut a szájüiregbe. Végül az eddigi angol pipák csak tökéletlenül, körülményesen tisztíthatók és 80 „kurta" jellegük ellenére is, még mindig aránylag súlyosak és így a fogakat „húzzák". Mint látható, az eddigi ily pipák, az aránylag egyszerű rendeltetéshez viszo-85 nyitva, meglehetősen nagyszámú és jelentékeny hátrányokat mutatnak. A találmány célja mindezeket a hátrányokat kiküszöbölni és a dohányzás élvezhetőségét biztosítani. A találmány szerint, minde-40 nekelőtt, a dohánytér alján szűrőt alkalmazunk, ezalatt pedig felfogó vagy ülepítő teret képezünk ki, amelyhez a célszerűen törtvonal alakjában kiképezett és meglehetősen nagy belvilágú, füstvezető csatornák csatlakoznak. A szűrő furatain 45 keresztülhull a dohánynak esetleges törmelékes része, a dohánypor és a hamu, úgy hogy a szűrő felett, a dohánytérben, homogén anyag gyanánt, a dohány legmegfelelőbb, egyenletesebben és tökélete- 50 sebben égő része marad vissza, amihez hozzájárul a bő füstcsatornák hajtása, melynél fogva a pipa, eldugulás veszélye nélkül, könnyed szippantásokkal, égésben tartható és a dohánytöltésnek, szívás nél- 55 kül is, aránylag hosszabb ideig tartó önégése érhető el, annál is inkább, mert a szűrő és a füstcsatorna közé iktatott, fentemlített felfogó vagy ülepítőtér szintén aránylag nagy belvilágú; ebben a térben 60 lerakodik a szűrőn áthullott dohánypor és a hamu, továbbá lecsapódik a dohány égése közben keletkező gőzöknek és a nikotinnak nagy része, úgy hogy a dohányfüst jórészt nikotintői és nedvességtől 65 mentesen, tehát lényegesen csökkentett csípősséggel, kellően száraz, kellemes állapotban jut a szájba, úgy hogy a találmány szerinti pipa az erősebb fajtájú dohányt is élvezhetővé teszi. A bő ülepítő- 70 térben és az ugyancsak bő csatornaszerű füstvezető részekben alkalma van a füstnek kellő mértékben lehűlni és így a szájba jutó füstnek eddigi, forró állapotát is elkerüljük; azonkívül mindez üregek 75 lényeges súlycsökkenéssel járnak és így a találmány szerinti pipa az eddigieknél jóval könnyebben tartható a szájban. Végül a találmány szerint, a füstvezető csatorna egyes pontjain, célszerűen törési 80