86933. lajstromszámú szabadalom • Vezérműves lapát-, illetve vitorlarendszer vízierőgépek, szélmótórok, vízi és légi járművek részére

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86933. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Vezérmfives lapát-, illetve vitorlarendszer vizierőgépek, szélmotorok, vízi-és légijárművek részére. Keresztessy Kálmán főgépész Dombrád. A bejelentés napja 1923. évi junius hó 2-ika. Vízierőműveken, hajókerekeken eddigelé olyan lapátokat alkalmaztak, amelyeket vagy fixen rögzítettek vagy pl. excenterrel állítottak. Az előbbiekkel teljes 5 erőátvitel, illetve átadás még megközelítőleg sem, az utóbbi, eddig használatos rendszerekkel pedig a cél szintén csak részben volt elérhető, amennyiben a lapátoknak e cél érdekében való állítása 10 csak tökéletlenül volt elérhető. Szélkerekek lapátelrendezése az axiálturbinákéhoz hasonló lévén, az áramló levegő energiájának nagy része, minthogy a levegő nemcsak ütközik, hanem a fer-15 dén beállított lapáton le is siklik, elvész. Ezzel szemben a találmány tárgya olyan lapát-, illetve vitorlarendszer, melynek lapátjait, illetve vitorláit megfelelő vezérműrendszer az ellenállás közegéhez min-20 denkor automatikusan a legalkalmasabb helyzetbe állítja. Lehetővé válik ezzel egyúttal a lapátoknak, illetve vitorláknak szélmotorokon radiálturbinaként való alkalmazása. 25 Sematikusan a találmány lényegét az 1. ábra tünteti fel elől-, a 2. ábra pedig felülnézetben. Az (1, 2) fogaskerékhez szorosan kötött (3 és 4) vitorla az (1 és 2) kerékkel együtt-30 forog ezeknek (5), illetve (6) főtengelye körül s ezekkel együtt a (7) tengelyre ékelt (8) fogaskerék körül, melynek (7) tengelye a (9) hajtókarban van ágyazva. Az (5 és 6) tengely a (9) hajtókarhoz van rögzítve. 35 Az (1, 2 és 8) kerék között az (1 és 2) kerék forgásirányának megváltoztatására elhelyezett, tetszőleges nagyságú (10, 11) fogaskerekek (12, 33) tengelye ugyancsak a (9) hajtókarban nyer megerősítést. E (9) hajtókarhoz csatlakozik a (14) fogas- 40> kerék, mely az erőátadásra vagy az erőfelvételre szolgál. Az 1. és 2. ábra olyan megoldást tüntet fel, melyben csak két vitorla nyer alkalmazást, egyenletesebb erőátadás céljából 45 azonban egészen hasonlóan több vitorla is alkalmazható. Akár vízierőgépnek vagy szélmotornak tekintjük a szerkezetet, akár pedig mint vízi vagy légi jármű meghajtó szerkeze- sötét vizsgáljuk, működésének módja ugyanaz marad. A (15) nyilak a közegellenállás irányát jelzik, mely közeg beleütközik a (4) vitorlába és ezt a (9) hajtókarral együtt a (7) tengely körül a (15a) 55 nyíl irányában elforgatja. E körülforduláskor azonban az (1, 2) fogaskerekekkel kapcsolódó (10, 11) bolygókerekek lefejtődnek az álló (8) fogaskeréken s mivel 1) és (2) keréknek kétannyi foga van, go mint a (8) keréknek, a (9) hajtókarnak 180 foknyi körülfordulása alatt a (3 és 4) vitorlák saját tengelyük körül a (9) hajtókarral ellentétes irányban épen (90) fokkal fordulnak el. A (4) vitorla tehát az 65 elfordulás után a (3) vitorlának az 1. és a 2. ábrán feltüntetett helyzetébe kerül, a (3) vitorla pedig a (4) vitorlának helyzetét foglalja el. A vitorlák a közegellenállással szemben tehát a legkisebb ellen- 70 állással haladhatnak, ennek irányába eső útjukban pedig a legnagyobb ellenállást fejtik ki. Ennek folytán az áramló levegő vagy víz a vitorlákat a velük a (9) hajtó-