86916. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sinek és más idomvasak előállítására

Az 1. és 2. ábrák szerint az öntött tömb kemény, széndús acélból való külső rétegből és lágyabb, szénben szegényebb acélból álló anyagból van összetéve; alkal-5 mazhatunk azonban amint az 9. ábrán látható, teljes egészében homogén öntött tömböt is, aszerint, amilyen az illető idom alakja és az áru rendeltetése. Az 1. ábrán (1) az öntőforma feneke, (2) 10 egy erre ráhelyezett lemez, (3) az öntőforma levehető része és (4) a forma fenekébe beillesztett tűzálló kő. A jelen esetben, amikor az öntvénytömb két különböző acélfajtából állítandó elő, az öntőformába 15 az (5) válaszfal van behelyezve, amelynek átmérője kisebb, mint az öntőformáé, úgy hogy a két rész között szabad köz marad meg. Ez a válaszfal a jelen esetben (6) betétek révén központosítva és alkalmas 20 (7) megerősítő szerkezetek segélyével rögzítve van. A válaszfal felső részében kiképezett (8) lyukak lehetővé teszik e válaszfalnak daru segélyével való kiemelését; a lágyabb, kisebb széntartalmú acélt 25 az öntőforma közepébe (a)-nál, a keményebb, nagyobb széntartalmú acélt pedig az öntőformafal és az (5) válaszfal közötti térbe (b)-nél öntjük be. Ennek megtörténtével a válaszfalat kiemeljük, hogy alkal-30 mat adjunk a két fémréteg egyesülésére, amint az a 2. ábrából látható. Az így kapott öntvénytömböt a 3. ábrán látható módon boccsá kovácsoljuk és közepén a kellően nagyátmérőjű (c) lyukat sajtoljuk 35 ki. Ez a kisajtolás a hibás, illetve szívóhelyeket teljesen eltávolítja; a bocs (a') teste kis széntartalmú, (b') külső rétege pedig nagy széntartalmú acélból áll. Már most a bocs átmérőjét kalapálás vagy sajiO tolás vagy előhengerlés útján bővítjük (4. ábra), mire a megmunkálás folytatása útján a gyűrűnek oly harántmetszetet kölcsönözhetünk, mely megközelítőleg megfelel a szokásos hengerművek szolgáltatta 45 alaknak. Ezután a gyűrű harántmetszetét hengerek közötti vagy sajtóban való további megmunkálás útján megfelelő idom alakjára hozzuk (5. ábra) és erre a gyűrűt a harántmetszet csökkentése és kimunká-50 lása mellett bővítjük (6. és 7. ábrák), végül pedig a gyűrűt (x)-nél (7. ábra) felvágjuk, mire a munkadarabot kiegyenesítjük és így egyenes sínre vagy megadott hosszúságú rúdra teszünk szert (8. ábra). 55 Az eljárás egyes fázisai között a munkadarabot különböző hőmérsékletre hozhatjuk. A 3—7. ábrákból látható, hogy a kemény acélréteg a sínfejnek (b2) futófelületét vagy felsőrészét alkotja, míg a fej alsórésze, a gerinc és az (a2) talp lágy 60 acélból vannak (5. és 5. ábrák). Az eljárásnak a 3—7. ábrák szerinti foganatosítási módjánál a munkadarabnak azalatt adjuk a kívánt idomot, mialatt az gyűrűt alkot. 65 A 10—12. ábrákon oly gyűrűalakú (a3) öntvénytömb látható, amelyet a 9. ábra szerinti öntött-tömbből állítottunk elő anélkül, hogy annak külön idomot adtunk volna és amelyet azután közönséges ben- 70 germűben hozhatunk a kívánt idom alakjára; itt továbbá a munkadarab csupán egyetlen fémfajtából áll. A szívóhelyet minden -esetben az első munkadarab keresztülütésével távolítjuk el, amint azt a 75 3. és 10. ábráik mutatják. A 13. ábra a 12. ábra szerinti munkadarabból előállított négyzetvas hairántmetszete. A 14. ábra gömbölyűvas harántmetszetét mutatja, amelyet hengeres munkadarabból vagy 80 hengerlés útján a feltüntetett munkadarabból állíthatunk elő. A 15—17. ábrákon különböző idomok láthatók, amelyeket előíormált munkadairabból a meigmunká,lásnak hengerműben való folytatásával 85 érhetünk el, vagy pedig a 12. ábra szerinti munkadarabból készítünk. A 18. ábrán oly sín látható, amely előformált munkadarabból akár a 3—8. ábrák, akár pedig a 10—12. ábrák szerinti 90 eljárással állítható elő. A fej fémanyagának ö'sszesajtolása, mely a 18. ábrán jelezve van, a gyűrűnek a felvágás utáni kiegyenesítése alkalmával keletkezik, amennyiben a fej célszerűen a gyűrű külső 95 részén vaai. A fent ismertetett eljárásnál nem lépnek fel egyéb veszteségek, mint azok, amelyek a szívóhely eltávolítását célzó első lyukasztás vagy átütés alkalmával állnak be. Ekként a kész hengerelt áru 100 az öntött tömbnek mintegy 90%-át tartalmazza, míg a szokásos hengerlési eljárásnál a kész hengerelt áruban csupán 65— 70% maradt meg. A találmány tárgyániak további előnye, 105 hogy az öntvénytömböt a kívánt harántmetszeteknek megfelelően öntjük. Sínek előállításánál a kemény acél a fejben tetszőleges mélységig nyúlhat és tetszőleges keménységű lehet. Ha a kész sín- 110 ben a szívóhely nyomai mutatkoznak, akkor is azok csupán a talpban vannak, ami a kopás szempontjából nem jön tekintetbe és a. sín szilárdsága sem szenved emiatt tetemes mértékben. U5 A gyűrű kiegyenesítése alkalmával a külső rósz fémanyaga összenyomódik és tömörül, ami különösen vasúti sinek te-