86909. lajstromszámú szabadalom • Felvevő eljárás és berendezés a légköri zavarok befolyásának kiküszöbökésére a drótnélküli telegráfiában
— 27 — a (11) regisztráló galvanométert tartalmazza; ezenkívül már most az alábbi szabályozásokat foganatosítjuk: A jel által a (7) határolókészülék kap-6 csain előidézett potenciálkülönbség (MN) határértékének beszabályozása és pedig a (6) segélyével, mely a (14) transzformátor primer-tekeresét akként befolyásolja, hogy az erősibítés megváltozik; a (6) kommutá-10 tor természetesen csak egyik példaképpeni foganatosítási alakja az ezen cél elérésére alkalmas eszközöknek; az előbbitől különböző szabályozása azon ellenható elektromotoros erőnek, amelyet a hatá-15 rolókészülék az (1, 2) rezonátorra fejt ki; ez a szabályozás pl. akként történik, hogy a rezonátor részét képező (13) cséve és a (j) elek tr ócla 1 err í e z-á,r a in (i) része által átjárt (12) cséve közötti kölcsönös indukció 20 tényezőjét alkalmas módon befolyásoljuk, ahol is a (12, 13) csévék a változtatható (4) kapcsolás primer, illetve sekunder csévéjét alkotják; az (i) áram fázisának szabályozása; ez a 25 fázis a (8) kondenzátor kezelése útján közelítőleg 180°-kai változtatható. Ezenkívül a (12) csévét meg is fordíthatjuk, úgy hogy a (4) kapcsolás, illetve kölcsönös indukció előjele megváltozik, ami % -nagyságú fáziseltolásnak felel meg. Jóllehet a találmány lényege, illetve hatása független attól az elmélettől, melyet róla adhatunk, a berendezés működési módját az alábbi módon magyarázhatjuk, 35 melyből a berendezés használatának és a szabályozásnak legjobb módszere állapítható meg. Legyenek (R, L, 0) az (1, 2) rezonátor ellenállása, illetve önindukciója és kapacitása, továbbá 40 a rezonátor logaritmikus dekremen-tuma w0 = YTjÍÖ a rezon ^^o r lüktetése. e = E sin (ws t — 9) az «s lüktetésű jel kifejtette elektromotoros erő. v = Y sín ws t az (1, 2) rezonátorban fejlesztett és a rezonátor által a tulajdon- 45 képpeni felvevők észülékre kifejtett potenciálkülönbség. f = az (i) áram átjárta (12) tekercs hatása alatt a (13) tekercsben fellépő ellenható elektromotoros erő. 50 Az (1, 2) rezonátorban végbemenő rezgés a következő egyenletnek felel meg: e + f Re dv dt d2 v + L C "dtr+^1 ) Mindaddig, míg a határolókéiszülékre kifejtett feszültség nem haladja meg az 55 (MN) értéket (1. ábra), tehát minden olyan rezgés esetén, melyeknek amplitúdója nem múlja felül a jel amplitúdóját, a (7) határolókészülék a maga karakterisztikájának egyemesvonalú részében mű- 60 ködik, úgy hogy az (i) és (j) áramok minden pillanatban arányosak maradnak a (v) potenciálkülönbséggel. Ehhezképest az ellenelektromotoiros erő a következő képletnek felel meg: 65 f = Ks V sin (ws t 9) ahol is (Ks) oly koefficiens, mely állandó marad mindaddig, amíg a felvevőkészüléluiek egyik elemét sem változtatjuk meg, © pedig a (8) kondenzátor segélyé- 70 vei szabályozható fázis. Ha az (f) ezen kifejezését az (1) alatti egyenletbe helyettesítjük, akkor a jel ha -tása alatt a, rezonátorban fejlődő rezgés (V) amplitúdójára a következő kifejezést 75 kapjuk: E cos - m - k Ahhoz, hogy a jel a lehető legnagyobb intenzitást érje el, zéróvá kell tennünk az 80 1 — — Ks cos f kifejezést és igen kicsinnyé a ws „ — K-s sin m r + [4 <>>0 — Ks sin. kifejezést, A sín 9 értékét pozitívnek tételezve fel (vagyis a (4) kapcsolásnál az 85 indukció tényezőjét megfelelően választva), a fenti kettős feltételnek akként felelünk meg, hogy az <a0 lüktetést a változtatható (2) kondenzátor segélyével, a (Ks) reakciót pedig azáltal változtatjuk, hogy a (13) és (12) csévék közötti kapcso- 90 lást szorosabbá vagy lazábbá tesszük; az elért eredmény annál jobb, mennél élesebb a (2) kondenzátor összehangolása. Ennek megtörténtével, ha a rezgés (MN) amplitúdója a (7) határolókészüléknél 95 elégtelen, — amit pl. a (11) galvanométer kitérésén veszünk észre, — az erősítést a (6) kommutátor segélyével fokozzuk és az ci>oj valamint a (Ks) értékeknek a már leírt módon való szabályozását újból meg- 100 kíséreljük. Végeredményben, ha a jel fel-
