86899. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok melegítésére
Megjelent 1931. évi mája s li ó 383 -én . MA6YAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRŐSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 86899. SZÁM. — XXI/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés folyadékok melegítésére. Gáspár József főmérnök Újpest. A bejelentés napja 1922. évi április hó 15-ike. Az ismeretes folyadékmalegítők a fűtőfelületekkel határolt melegítőtartályban állandóan nagyobb folyadékmeinnyiséget tartalmaztak s ezen folyadékmennyiségbe 5 tápláltatott a felhevítendő friss folyadék, még pedig rendszerint a kifolyató nyílástól legtávolabb fekvő helyen. Ismeretesek voltak továbbá az ú. n. csergedeztető berendezések, melyek hűtő- vagy fűtő-felü-10 létein hártya alakjában csergedezett le a folyadék; ezen berendezésekben is a fűtőfelületnek legmagasabb pontján vagy vonala mentén táplálták a friss folyadékot, mely azután az egész felületen végig-15 haladva, fokozatosan hevült fel. Mindezen berendezéseknél tehát a friss folyadék a fűtőfelületnek csak kis részét érte közvetlenül előmelegítetlen állapotban, s a betápláláskor belé tárolt eleven erő a tar-20 tálybain lévő folyadék áramlásával lényegileg azonos irányú volt. A találmány szerinti folyadékmelegítő eljárásnak az a lényege, hogy a friss folyadékot a kiömlő nyílás felé folytonosan 25 áramló folyiadékhártyával borított fűtőfelületre elosztott állapotban, a fűtőfelülettel hegyes szöget bezáróan, közvetlenül és folytonosan akkora sebességgel tápláljuk, mely a frissen táplált folyadékrészek-80 nek nagyobb eleven erőt kölcsönöz, mint amekkora az ütközési helyet borító folyadékhártyán való áthatolásra szükséges. A folyadék táplálására legegyszerűbb porlasztó fúvókát használni s ezt úgy el-35 helyezni, hogy a folyadék a tekintetbejövő fűtőfelületre többé-kevésbé egyenletesen osatassék el. Porlasztó fúvóka helyett elosztó rózsát vagy esőkészüléket is használhatunk, melyeknek egyes sugarai a 40 fűtőfelület különböző pontjaira irányulnak. Mindezen esetekben a betáplált folyadékrészek közvetlenül, tehát előmelegített folyadékkal való elegyedés nélkül, hegyes szögben csapódnak a fűtőfelületet borító vízhártyára, azt áttörik s a fűtő- 45 felületein szétterjedve, gyorsan hevülnek fel, hogy azután a következő folyadékrész által töressenek át. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés egy kiviteli példája a csatolt 50 rajzon vázlatosan metszetben van feltüntetve. A fürdőkályha gyanánt használható feltüntetett kiviteli alak az (1) köpenyből, az ennek aljában elrendezett (2) tüzelő- 55 berendezésből, a (3) tartályból és az ebbe nyúló (4) nyomóvízvezetékre szerelt (5) fúvókából áll. Ha a tüzelőberendezést működésbe hozzuk, s egyidejűleg a (6) csapot megnyit- 60 juk, a nyomásra igénybe nem vett, tehát pl. igein vékony rézleimezből készíthető (3) üstnek a forró gázokkal felhevített felületére csapódó vízcseppek igen vékony réteggé lapulnak el, s egyrészt gyorsan he- 65 vülnek fel, másrészt a falakat állandóan és erélyesen hűtik. Míg az eddig használatos vízmelegítő készülékekben a falakon felmelegedett víz csak kisebbedő fajsulyának megfelelően, tehát lomhán adott he- 70 lyet a lesülyedő hidegebb víznek, addig a találmány tárgyánál a szétlapult és felmelegedett vízcseppet a következő pillanatban egy nagysebességű újabb vízcsepp töri át, hogy a falon szétlapulva, maga is 75 felhevüljön. A porlasztott vízcseppek kis tömegére való tekintettel ez csak akkor lehetséges, ha eleven erejük nagyobb, mint amekkora az üstfalat borító vízhártya áttöréséhez szükséges. 80
