86884. lajstromszámú szabadalom • Magasfeszültségű izolátor, különösen elektromos gáztisztítók számára
Megjelent 1931. évi május hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86884. SZÁM. — VIJ/g. OSZTÁLY. Magasfeszültségű izolátor, különösen elektromos gáztisztítók számára. Metallbank u. Metallurg-ische Ges. A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1923. évi április hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1922. évi április hó 28-ika. Elektromos gáztisztítók támasztó- és átvezető szigetelőinek egy vezető fülkében való elrendezése már ismeretes. Ismeretes továbbá az izolátor átvezetési helye és a 5 vezető fülke széle között szórózónának létesítése, amelyben a gáz a szigetelőtérbe való nyomulásakor megtisztíttatik. Ajánlatba hozták már a szigetelőnek vezető burkok révén mindkét oldalról (tehát úgy 10 a földelt oldalról, mint a nagyfeszültségű oldalról) való olyan körülzárását, hogy a burkok között csak az átütésre szükséges távolság maradjon. A szélek ilyenkor le voltak kerekítve, úgy hogy szórás nem lé-15 pett fel. Az ilyen izolátortypusoknál nyilvánvalóan csekély hatás fog fellépni, de a nedvesség benyomulása még sem fog olyan mérvben megakadályoztatni, amint az kifogástalan üzemhez szükséges lenne. 20 A találmány abból indul már most ki, hogy a nedvességnek az izolátor körüli légrétegekbe való behatolását elvben megengedjük, de az izolátort oly szerkezettel látjuk el, mely a rajtakeletkezett, vagy 25 keletkezésben lévő nedvességet hatékonyan és folytonosan letisztítani képes. E célból az 1. ábrabeli példa értelmében az (1) izolátor körül bizonyos távolságokban (2) szóró elektródákat rendezünk el. Ezen 30 célszerűen fémből, pl. vékony vagy csúcsokkal ellátott huzalból (vagy a nedvesség által vezetővé váló nemvezető anyagból) készült szóróelektródák azt az elektromos potenciált veszik fel, mellyel a 35 szigetelőnek megfelelő helye bír. Ezen szóróelektródákon valódi töltések keletkeznek, melyeket az elektróda a szigetelő e helye mezőerejének megfelelő erővel szór ki. A mezőerő lényegileg több össze-40 tevőből adódik, melyek közül némelyek főleg az egyik szóróelektródától a szomszédos szóróelektróda felé irányulnak, míg mások főleg az izolátortól távolodó irányúak. Ezen utóbbi összetevőket különösen növelhetjük akkor, ha az illető 45 szóróelektródával szemben a két egymástól szigetelendő potenciál egyikével elektromosan kapcsolt nemszóró (3) elektródát rendezünk el (1. ábra). Ha pl. valamilyen feszültséget a földdel szemben aka- 50 runk szigetelni, akkor célszerű a szóróelektródával szembenfekvő, nemszóró elektródát is a földdel kapcsolni. Kitűnt, hogy SLZ £1 nedvesség, mely a szigetelőre lecsapódott, vagy lecsapódni készül, a (2) szóró- 55 elektródák közötti, valamint a (2) szóróelektródák és a szembenálló (3) nemszóró elektródák szóróhatása révén mechanikusan lesöpörtetik és a (3) elektródák felé hajtatik, amelyeken cseppek alakjában 60 rakódik le. Ily módon az egész szigetelő folytonosan tisztíttatik és szárazon tartatik. Hogy a szóró- és a nemszóróelektródák közti mezőerősséget az egész szigetelő 65 mentén lehetőleg egyenlővé tegyük, ajánlatos a nemszóró- és a szóróelektróda közti távolságot a köztük lévő potenciálkülönbséggel arányosan megszabni. Ha pl. 300.000 volt feszültséget kell a földdel 70 szemben szigetelni s az összes (3) nemszóróelektródák mindnyája a földpotenciállal van kapcsolva, akkor a nemszóróelektródának a szóróelektródától való távolságát annál nagyobbra szabjuk meg, 75 mennél távolabb van az illető szóróelektróda a szigetelő földelt végétől, mint ezt a 2. ábra mutatja. Sok esetben ajánlatos lesz a szigetelő kerületének mentén kialakuló különböző 80
