86878. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus vízalatti hagjeladó
Megjelent 1931. évi május hó 295-é n. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86878. SZÁM. — Yll/d. OSZTÁLY. Hidraulikus vízalatti hangjeladó. Sig-nal Gesellschaft m. b. H. cég" Kiel. Pótszabadalom a 78507. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1917. évi augusztus hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1915. évi augusztus hó 26-ika. A találmány a 78507. számú törzsszabadalomban védett oly szirénákra vonatkozik, amelyeknél a kifelé haladó hanghullámvonalat elfojtjuk és a befelé haladó, vagyis azon hullámvonal kisugároztatásáról van szó, amely a hiangfejlesztő helytől az odaáramló üzemanyag mozgásával szembe halad. Az ilyen rendszerű szirénáknál a hangenergia azon tokrész falain keresztül sugárzik ki, amely az üzemanyag mozgásirányához képest a hangfejlesztő hely előtt van. Az ilyen rendszerű szirénák eddigi foganatosítási alakjainál több hátrány mutatkozik. Első sorban a sziréna mozgó részei, például a tengely vagy a Morse-jelek leadására szolgáló elzáró tolattyú azon térben vannak elrendezve, amelyben az üzemvíz a leghevesebben rezeg. Hogy továbbá a belső hullámvonal hatásában lehet őleg gyengítés nélkül sugároztassék ki, a sziréna hangfejlesztő helyének közelében légtér van alkalmazva. Ez a hely a sziréna eddigi elrendezésénél mindig a kisugározott energia pályájának egy részében van, minélfogva az az energia mező ezen részét megsemmisíti Yégiil pedig a vízbe kitolandó test hosszabbá válik, semmint az a voltaképpeni sugárzási folyamat szempontjából szükséges volna. A találmány mindezen hátrányokat kiküszöböli. Lényege abban van, hogy a hangfejliesztő rész a sugárzó test gyanánt kiképezett tokrészen befelé van helyezve. Ezáltal oly elrendezésre teszünk szert, amellyel elérjük azt, hogy a sugárzó test káros befolyásoktól mentesen nyúljon a vízbe. Emellett az üzemanyag bevezetését előnyösen a tokrészmek ugyanazon végén alkalmazzuk. Ezen utóbbi elrendezés foly- 40 tán a sziréna kényelmesen kitol hatóvá válik. A mellékelt rajzon a találmány szerinti elrendezés foganatosítási alakja vázlatos hosszmetszetben látható. 45 A külső vízzel érintkező (A) falon a (B) tömítő gyűrű van alkalmazva, amelyen át a (C) sugárzó test kitolható. E (C) testnek belső végén a (D) csőtoldat van elrendezve, amelyen keresztül szorítjuk be az 50 üzemvizet a rajzon fel nem tüntetett szivattyii segélyével. A (D) esőitoldat felett, de tekintettel az üzemvíz áramlási irányára az utóbbi mögött és a (C) sugárzó test ugyanazon végén rendezzük el a szi- 55 réna átáramlási felületét, amely a feltüntetett foganatosítási alaknál a tárcsaalakú (E) szta,torból és az ezen járó, ugyancsak táresaiakikú (F) rotorból áll. A rotor (G) hiajtótengelye a (H) tömítő sze- go lencéin keresztül a hajó belsejébe van vezetve és ott a fel nem tüntetett elektromotor tengelyéhez kapcsolható. Az (E, F) szirénából távozó üzemvizet egy második, (I) csőtől (latom keresztül vezetjük el. 65 Az üzemvíz tehát lényegileg a rajzban nyilakkal jelziett utat teszi meg. A sziréna által a hangfejleszitő közeg beáramlási oldalán kisugárzott rezgési energia a kitolható (C) testben lévő vízre adódik át 70 és a (C) test falát rezgésekbe hozza, mimellett a rezgéseknek a környező közegre való kisugárzása megy végbe.
