86875. lajstromszámú szabadalom • Fűtőhágzvezetés meredekcsöves gőzkazánokkal bíró kazántelepekhez

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 86875. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Fűtőgázvezetés meredekcsöves gőzkazánokkal bíró kazántelepekhez. Martin József igazgató mérnök München. A bejelentés napja 1923. évi március hó 19-ike. A találmány tárgya meredekcsöves kazánokkal bíró kazántelepekre vonatkozik, melyeknél a kazánok két felső és két alsó kazánból állanak, melyek között keresztben fekvő elgőzösítő csövek és azonosan futó vízvisszavezetőcsövek foglalnak helyet, ahol is a keresztben húzott elgőzösítő csövek a vízvisszavezetőcsövek által beburkolt térben fekszenek. Ezen önmagukban igen jól bevált kazánokkal a tápvízelőmelegítés, a gőztúlhevílés és a légmelegítés számára való berendezéseket nehezen lehel akép összeépíteni, hogy a íutőgázok az elgőzösítő és vízvisszavezető csöveken való áláramlásuk után minden berendezésekbe oly hőlarlalommal, mely a berendezések melcgszükségleténck a legjobban megfelel. Kedvező fűtőgázvezetés elérése céljából a találmány értelmében a függőleges középsíkjukhoz részarányosán felépített kazánok két hosszoldalán ugyancsak részarányos helyzetben a gőztúlhevítők, előmelegítők és léghevítők számára való aknaszerű és csak a tűztér felé nyitott huzatokat reu, dezünk el, ahol is a gőztúlhevílés számára való huzatok függő rácsos falak által vannak a többi huzatoktól elválasztva. Hogy lehetőleg forró gázokat vezethessünk a túlhevítő huzatokba, ezek a vízvisszavezető ) csövek egy részének kihagyása mellett egészen. az elgőzösítő csövekig vannak előrevezetve. Mindkét kazánoldal léghevítő és előmelegítő huzatjaiba a fűtőgázokat csak az ' elgőzösílő és vízvisszavezelőcsöveken i való áláramlásuk után vezetjük be szabályozható módon. Valamennyi huzal aknaszerűen van lefektetve és azok csak felfelé vannak a felülről besüllyesztett túlhevítők, előmelegítők és léghevítők fejrészei által ) elzárva. A csatolt rajzon egy ily gőzkazántelep van az 1. ábrán vázlatos felülnézetben, a 2. ábra függőleges metszetet mutat és pedig az ábra bal fele az 1. ábra A—A 45 vonalán, jobb fele pedig az 1. ábra B—B vonalán át, a 3. ábra a kazántelep vízszintes metszete körülbelül a telep fél magasságában. (a) és (b) a két felső kazán, (c) és 50 (d) pedig a két alsó kazán, melyek egyrészt az elgőzösítő csövek gyanánt szolgáló, egymás felett keresztben fekvő (e) és (f) csőkötegek és a körülbelül ugyanúgy í'uló (g) és (h) vízvisszavezető csövek útján 55 vannak egymással összekötve. Az (e) és (f) elgőzösítő csőkötegek a kazánok egész hoszszában vannak elosztva, a vízvisszavezelő (g) és (h) csőkötegek ellenben a kazán hosszának csak egy részére terjednek, úgy- 60 hogy a kazán végén kétoldalt terek maradnak szabadon, melyek (i) gőztúlhevítő aknák gyanánt használtatnak ki. Ezen túlhevítő huzatok irányában fekszenek a (k) iéghevítőhuzatok és az (1) előmelegítő hu- 65 zatok és pedig a kazán két oldalán részarányosán, azonban az (i) túlhevítő huzatoktól falak által elválasztva. Ezek az (m) falak tűzálló kitöltésekkel bíró vasrácsos kerclckből állanak és egyrészt a kazánlömb 70 oldalfalán vannak megtámasztva és másrészt (11) tartókra vannak függesztve, úgyhogy maguk a kazánok nincsenek ezáltal megterhelve és kitágulásuk és összehúzódásuk nincsen akadályozva. Az (n) tartók 75 hosszában vonulnak a kazánléren keresztül és a mellső és hátsó falba ágyazott vasállványokhoz támaszkodnak; túlságos felhevülésük elhárítására azok üregesek és az egyik végükön nyitottak, másik végük- 80