86847. lajstromszámú szabadalom • Antenna elrendezés, illetve kapcsolási elrendezés vezetékeknek, különösen nagyfeszültségű vezetékeknek befolyására

íív kapcsolású (6) elemmel sorba vannak kapcsolva. A hullámok kiküldésére és fel­fogására való elemeknek azáltal létesí­tett három rendszerét vagy csoportját a 5 (14) közös pontban, mely csillagpontnak is nevezhető, egyesítjük. Az (1, 2, 3) an­tennáknak és a (4, 5, 6) kapcsolóelemek­nek megfelelő méretezése által kezdettől fogva elérhetjük, hogy a hármas rend-10 szer, illetve csoport elektromos szempont­ból egymással egyenlő legyen. Ez az egyenlőség bekövetkezik, ha az egyes ele­mek egyenlően méretezetnek; a szimmet­rikus kapcsolásnál azonban elegendő az 15 is, ha az elemeket az önindukcióból, ka­pacitásból és ohmikus ellenállásból adódó eredő ellenállás tekintetéiben egymással egyenlővé tesszük, illetve azokat egymás­hoz képest kiegyenlítjük. A kapcsolásnak 20 azonban neun kell szimetrikusnak lennie. Elegendő már az is, ha a küldőhöz tar­tozó két csoport elektromos tekintetben egymással egyenlő, míg a felvevőhöz tar­tozó csoport tetszőlegesen eltérő kivitelű 25 lehet. A két kíildöcsoporttal a küldőnek (10, 11) kapcsolóelemei, melyek egymással sorba vannak kapcsolva, induktív, kapa­citatív, galvanikus vagy tetszőlegesen 30 kombinált kapcsolásban állnak. A fel­vevőcsoporttal a felvevőnek (12) kap­csolóeleme szintén tetszőleges megfelelő módon van kapcsolva. Az (1, 4), illetve (2, 5) küldőcsoportnak 35 elektromos tekintetben szimmetrikus ki­képzése esetében és ha a küldő kapcsoló­elemeinek tekercselési értelmét megfele­lően választjuk, elérjük, hogy a két cso portban a küldőáramok a (14) összekötési 40 pontra vonatkoztatva, minden pillanat­ban az elektromos feszültség tekintetében zérus-pontot adnak, úgy hogy a felvevő­csoport befolyásolatlan marad. A fel vevőcsoport áramai viszont két egyenlő 45 részben és ellenkező irányban mennek át a küldőcsoportokon és ennek folytán a küldőt nem befolyásolják. Még az sem hátrányos, ha a felvevőnek a két küldő­csoporttal való kapcsolása meg is köve-50 telné, hogy a felvevőáram nem egyenlít­hető ki, mert vagy a küldőoldal kapcso­lási foka által elérhetjük, hogy számba­vehető befolyásolás nem következik be, vagy szándékosan hozunk létre jelenté-55 kény befolyásolást, úgy hogy a hullá­mokat a küldőn át hátrafelé az anódkör­ről a rácskörön foghatjuk fel. Utóbbi esetben a felvevőcsoportban a tulajdon­képpeni felvevő számára való kapcsoló­elemek el is maradhatnak, mert ekkor a í küldőkészülék teljesen vagy részben át­veszi a felvevőkészülék szerepét. A (7, 8, 9) elemek jelentősége külön­böző lehet. Az 1. ábrán ezen elemek be­állítható önindukciók vagy kombinált ( szerkezetek is lehetnek. Ezen kiegészítő hangolóeszközök segé­lyével térbeli antennáknál a csoportokat kiegyenlíthetjük, illetve különösen az elektromos szempontból egyenlően mére- r , tezendő csoportokat megfelelően hangol­hatjuk. Drótok útján való hullámátvi­telre szolgáló antennáknál ezen hangoló­eszközökkel az egyes drótvezetékek elek­tromos szempontból való kölcsönös eltére- r , seinek befolyását, mely eltérések az an­tennákkal való kapcsolás folytán az egész hozzá tartozó rendszerek elektromos érté­keit is befolyásolják, kiegyenlíthetjük. Ezenkívül vagy ehelyett ezen kiegé- t szítő hangolóeszközök segélyével a küldő, illetve felvevő számára való kapcsolási helyeken rezgési kört is képezhetünk ki. Ha a (14) csillagpont földelve van, ak­kor mindig zérus feszültségű pontot ké- f pez és nem szükséges a kapcsolóelemek­nek megfelelő kapcsolása útján arról kü­lön gondoskodni, hogy a pl. a küldőhöz tartozó csoportok gerjesztése olyan le­gyen, hogy a csillagponton minden pilla- í natban egyenlő, de ellenkező értelmű fe­szültségek lépjenek fel. A zérus feszültségű pontnak, illetve a csillagpontnak megtalálására ajánlatos úgy eljárni, hogy először a szimmetrikus í csoportok mindegyiket kiilön hangoljuk, illetve kiegyenlítjük és a csoportokat csak ezután kötjük össze egymással. A kapcsolásnak a 2. ábrán feltüntetett foganatosítási alakjánál két (A) és (B) í állomás, melyek egymással közlekednek, egymással drótvezetékek útján van ösz­szekötve. Az állomások egyenlő csoport­elemeket tartalmaznak és a (18, 19, 20) pontokon a megfelelő (15, 16. 17) vezeté- i kekkel kapacítatív kapcsolásban állnak. Ezen kapcsolásból látható, hogy a (14) csillagpontokra vonatkozólag mindkét (A, B) állomásban a szimmetrikus (4) és (5) csoportok mintegy négy hidat képez- ] nek, ahol is a két állomásnak (6) felvevő­csoportjai a két zéruspont között, tehát a hidelrendezés átlójában fekszenek. A ta­pasztalat azonban azt mutatta, hogy a felvevőkön, főképpen különböző hullámok ] esetében, mindazonáltal áramok mennek

Next

/
Thumbnails
Contents