86847. lajstromszámú szabadalom • Antenna elrendezés, illetve kapcsolási elrendezés vezetékeknek, különösen nagyfeszültségű vezetékeknek befolyására

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86847. SZÁM. — VII/j. OSZTÁLY. Antennaelrendezés, illetve kapcsolási elrendezés vezetékeknek, különösen nagyfeszültségű vezetékeknek befolyásolására. l)i\ Erich F. Huth G. m. l>. H. cég1

és Schwarz Carl Berlin. A bejelentés napja 1921. évi december hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1921. évi május hó 26-ika. Elektromos hullámok küldésére és felfogására olyan rendszereket alkalmaznak, melyek az elektromos hullámokat a térbe kiküldik, illetve a térből felfogják, , vagy a hullámokat drótvezetékekre viszik át, illetve drótvezetékektől átveszik. A drótvezetékek emellett erős vagy gyenge áramot, valamint tetszőleges, egészen nagy feszültségig menő feszültségű ára-i mot vezethetnek. A találmány abban áll, hogy a küldéshez vagy felvevéshez, vagy mindkettőhöz legalább két oly rendszert alkalmazunk, melyek eredő elektromos ellenállásuk és , a bennük működő áramok fázisa tekintetében egymással egyenlővé tétetnek és egyik végükön egymással és a harmadik vagy a többi rendszerrel egy közös ponton össze vannak kötve, ahol is az utóbbi i rendszerek felvevésre szolgálnak, ha az első rendszereket küldésre használjuk, vagy megfordítva. Az ilyen elrendezések egyrészt az antenna-rendszerből vagy kapcsolt részből és a drótvezetékekből, másrészt a tulajdoképpeni küldő, illetve felvevő számára való kapcsolt részből állnak. Külsőleg és kapcsolástechnikailag a pl. a mellékelt rajz 1. és 2. ábráján feltüntetett elrendezés hármas csoportkapcsolást képez, melynek közös összekötési pontja van. Az ilyen kapcsolásokat a váltakozó áramok technikájában csillagkapcsolásoknak nevezik és kiemelendő, hogy az ilyen csillagkapcsolásoknál sem lényeges, hogy az egyes vezetékágak a közös ponthoz képest szimmetrikusan vagy aszimmetrikusan vannak-e elrendezve. A vezetékek közös pontja pl. földelve lehet. Az ilyen hármas csoportkapcsolásnal 40 tehát úgy szimmetrikus, mint aszimmet rikus csillagkapcsolást alkalmazhatunk, utóbbit pl. a T-kapcsolás módjára, ahol is az egyik csoport, mely a felvett példában a felvevőhöz tartozik, elektromos te 45 kintetben nagyobb vagy kisebb, mint a másik két csoport: ez utóbbinak elektromos tekintetben célszerűen egyenlők és a küldőhöz tartoznak. Az 1. ábra a kapcsolásnak egy további fo- 50 ganatosítási alakját mutatja oly antennákkal, melyek térbeli antennákként, vagy egy erőátviteli vezetéknek, vagy más drótvezetéknek kapcsolt szerveiként vannak kiképezve. A 55 2. ábra a kapcsolásnak különösen drótok által átvett vagy leadott hullámok számára való foganatosítási alakját mutatja, pl. szigeteléseken át létesített kapacítatív kapcsolással; természetes, hogy a 60 kapacítatív összeköttetés bármilyen más módon, pl. antennák útján is létesíthető. A kapcsolásnak ezen foganatosítási alakjainál (15, 16, 17) pl. egy erőátviteli hálózatnak, postai távvezetékeknek, stb. 65 vezetékei, melyek természetesen csakis a hullámoknak drótok útján való átvitelénél alkalmazandók, míg a hullámoknak antennák útján a térbe való átvitelénél elmaradnak. 70 A drótok lítján vagy a térbe való hullámátvitelnek az 1. ábrán feltüntetett esetében a hullámokat kisugárzó, illetve átvivő elemeket az (1, 2, 3) antennák képezik, melyek az (S) küldő számára való 75 induktív kapcsolású (4, 5) elemekkel, illetve az (E) felvevő számára való indnk-