86832. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony fém elporlasztására vagy fém gőzök lecsapatása útján keletkezett fémrétegek struktúrájának tömötrítésére

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86832. SZÁM. — XVI/e. OSZTÁLY. Eljárás folyékony fém elporlasztására vagy fémgőzök lecsapatása útján keletkezett fémrétegek struktúrájának tömörítésére. Meurer Miklós mérnök Berlin-Tempelliof. A bejelentés napja 1923. évi február hó 24-ike. H,a a folyékony fém elporlasztása vagy íémigőzöik lecsapaitása, útján keletkezett flémibevonaítokat vagy fémrétegeket me­chanikai vagy thermikus, közbeeső vagy 5 utókezeléssel nem töimörítjük, akkor egész terjedelmükben mikroszkopikus finom­ságú pórusok maradnak bennük, melyek sok tekintetbein kedvezőtlenül befolyásol­ják ezen rétegek tulajdonságait. 10 A jelen találmány szerint a fémek el­porlasztana, szétfecskendezése vagy fém­gőzök lecsapatása útján keletkezeit fém­rétegeiket keletkezésük alatt vagy után, oly töLtőanyagokkal kezeljük, melyeiknek a 15 fémrétegek pórusaiba való beágyazása után, a fémrétegek a legtöbb vegyi befo­lyásnak, de legalább is azon savak, lúgok, gőzök stb. behatásának képesek ellen­állni, melyeknek később ki lehetnek téve. 20 Ezek a töltőanyagok lehetnek pld. por­alakú anyagok, még pedig cement, gipsz, mész vagy más oly anyagok, melyek víz­zel vagy mfis folyadékkal híg keveréket vagy oldatot szolgáltatnak. A nedvesség 25 elpánolgatása, lekötése vagy elvonása után, a töltőanyagok a fémís'truktum pó­rusaiban megkeményedett állapotban ma­radnak vissza és a pórusokat teljesen ki­töltik és eltömik. A töltőanyagok lehet,-80 nek lakkok, zsírok, bituminózus masszák, vegyszerek, gyógyáruik, melyek vagy a ;már korábban említett anyagfajtákhoz hasonlók, bizonyos idő elteltével, heví­tés hatása alatt, folyékony vagy pépszerű 85 állapotból kemény, szilárd halmazálla­potba menenk át, vagy padiig azzal a fémmel, melynek pórusaiba behatolnak, a pórusokat kitöltő, bedugaszoló és eltömítő, oldhatatlan sokait vagy csapadékokat al­kotnak. A említett sókat és csapadékokat 40 több, különböző, egymásra ható vagy egy­mással bizonyos vegyireakciókait létesítő anyagoknak, egymásután történő behato­lásával is létesíthetjük. Ez minden nehez­eiéig néllkül, pl. akként foganatosítható, í5 hogy az első vegyi oldat a fémréteg póru­saiba beiiaitol, melyek az oldatot felszív­ják ós megkötik és ezit kÖvetőleg a máso­dik, pl. a fémrétegbe befecskendezett és nyomás és hideg alkalmazása folytán a 50 pórusokba erőszakosan behatoló oldat az itt lerakódott első oldattal csapadékot al­kot. Példaképpen a bariumsullatnak bá­rium klori dból és tetszőleges szulfátból való képződését említem meg. 55 Ily módszerek alkalmazásánál arra fo­gunk törekedni, hogy ne létesítsünk kris­tályos, hanem lehetőleg amorph csapadé­kokat és ezeket kolloidális alakban tart­suk. Az ilyfajta csapadékok előállítása is- 60 meretes lévén, felesleges annak bővebb ismertetése. Az oldhatatlan csapadékot azonban nem csupán magán az alapanyagon (munka­darabon) vagy a felrakott fémrétegen 65 vagy létegekben keletkeztethetjük, hanem képződését azon anyagok behatására is bízhatjuk, melyeknek a munkadarabokat később alávetjük. Ezen célból a rétegeket pld. oly anyagokkal impregnáljuk, melyek 70 később az esetleges használat köziben rá­juk ható anyagokkal oldhatatlan, vagy nehezen oldható csapadékokait alkotnak, vagy pld. megkeniényedéseket létesítenek. Végül oly szerek is alkalmazhatók, mie- 75, lyeknél az oldhatatlan csapadék, vagy az­az anyag, melynek különös ellenállóképes­séget kel! tanúsítania, a fecskendezési el-

Next

/
Thumbnails
Contents