86832. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony fém elporlasztására vagy fém gőzök lecsapatása útján keletkezett fémrétegek struktúrájának tömötrítésére
Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86832. SZÁM. — XVI/e. OSZTÁLY. Eljárás folyékony fém elporlasztására vagy fémgőzök lecsapatása útján keletkezett fémrétegek struktúrájának tömörítésére. Meurer Miklós mérnök Berlin-Tempelliof. A bejelentés napja 1923. évi február hó 24-ike. H,a a folyékony fém elporlasztása vagy íémigőzöik lecsapaitása, útján keletkezett flémibevonaítokat vagy fémrétegeket mechanikai vagy thermikus, közbeeső vagy 5 utókezeléssel nem töimörítjük, akkor egész terjedelmükben mikroszkopikus finomságú pórusok maradnak bennük, melyek sok tekintetbein kedvezőtlenül befolyásolják ezen rétegek tulajdonságait. 10 A jelen találmány szerint a fémek elporlasztana, szétfecskendezése vagy fémgőzök lecsapatása útján keletkezeit fémrétegeiket keletkezésük alatt vagy után, oly töLtőanyagokkal kezeljük, melyeiknek a 15 fémrétegek pórusaiba való beágyazása után, a fémrétegek a legtöbb vegyi befolyásnak, de legalább is azon savak, lúgok, gőzök stb. behatásának képesek ellenállni, melyeknek később ki lehetnek téve. 20 Ezek a töltőanyagok lehetnek pld. poralakú anyagok, még pedig cement, gipsz, mész vagy más oly anyagok, melyek vízzel vagy mfis folyadékkal híg keveréket vagy oldatot szolgáltatnak. A nedvesség 25 elpánolgatása, lekötése vagy elvonása után, a töltőanyagok a fémís'truktum pórusaiban megkeményedett állapotban maradnak vissza és a pórusokat teljesen kitöltik és eltömik. A töltőanyagok lehet,-80 nek lakkok, zsírok, bituminózus masszák, vegyszerek, gyógyáruik, melyek vagy a ;már korábban említett anyagfajtákhoz hasonlók, bizonyos idő elteltével, hevítés hatása alatt, folyékony vagy pépszerű 85 állapotból kemény, szilárd halmazállapotba menenk át, vagy padiig azzal a fémmel, melynek pórusaiba behatolnak, a pórusokat kitöltő, bedugaszoló és eltömítő, oldhatatlan sokait vagy csapadékokat alkotnak. A említett sókat és csapadékokat 40 több, különböző, egymásra ható vagy egymással bizonyos vegyireakciókait létesítő anyagoknak, egymásután történő behatolásával is létesíthetjük. Ez minden nehezeiéig néllkül, pl. akként foganatosítható, í5 hogy az első vegyi oldat a fémréteg pórusaiba beiiaitol, melyek az oldatot felszívják ós megkötik és ezit kÖvetőleg a második, pl. a fémrétegbe befecskendezett és nyomás és hideg alkalmazása folytán a 50 pórusokba erőszakosan behatoló oldat az itt lerakódott első oldattal csapadékot alkot. Példaképpen a bariumsullatnak bárium klori dból és tetszőleges szulfátból való képződését említem meg. 55 Ily módszerek alkalmazásánál arra fogunk törekedni, hogy ne létesítsünk kristályos, hanem lehetőleg amorph csapadékokat és ezeket kolloidális alakban tartsuk. Az ilyfajta csapadékok előállítása is- 60 meretes lévén, felesleges annak bővebb ismertetése. Az oldhatatlan csapadékot azonban nem csupán magán az alapanyagon (munkadarabon) vagy a felrakott fémrétegen 65 vagy létegekben keletkeztethetjük, hanem képződését azon anyagok behatására is bízhatjuk, melyeknek a munkadarabokat később alávetjük. Ezen célból a rétegeket pld. oly anyagokkal impregnáljuk, melyek 70 később az esetleges használat köziben rájuk ható anyagokkal oldhatatlan, vagy nehezen oldható csapadékokait alkotnak, vagy pld. megkeniényedéseket létesítenek. Végül oly szerek is alkalmazhatók, mie- 75, lyeknél az oldhatatlan csapadék, vagy azaz anyag, melynek különös ellenállóképességet kel! tanúsítania, a fecskendezési el-