86826. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék ólomnak kalcium, stroncium, bárium fémekkel való ötvözetei előállítására
Megjelent 1931. évi május lió 132-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86826. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Eljárás és készülék ólomnak kálcium, stroncium, bárium fémekkel való ötvözetei előállítására. Mathesius Walther tanár titkos kormánytanácsos és Mathesius Hans oki. mérnök Charlottenburg-. A bejelentés napja 1922. évi november hó 20-ika. Ólomnak alkaliíöldíémekkel való ötvözeteit eddig olyan módon állították elő, hogy az elektrolitos úton kapott alkaliföldfómaket egyes darabokban olvasztott, 5 mérsékelten túlhevített ólomba merítették és addig tartották az ólom tükre alatt elmerítve, amíg az egyesülés erős, exothermikus reakcióval, amely többnyire exploziószerű hang- és fényhatással volt össze-0 kötve, végbement. Azon kísérlet, amelynél az ólomfürdő fölött olvasztott állapotban tartott alkaliföldfémek kloridjaiból a fémeket elektrolizis útján az ólomfürdőbe vezetjük, azon 5 minden további nélkül előre nem látható eredményhez vezet, hogy az olvasztott ólomnak csakis legfelső vékony rétege telítődik a nevezett fémekkel és hogy azután a kloridokból az elektromos áriam 0 hatása alatt folytatólagosan kivált fémek egyes cseppekben az ólomfürdőtől elválnak, a kloridtaikarón keresztül felemelkednek és a sótakaró fölött természetszerűleg jelenlévő klóratmoszférában 5 élénk fényjelenség mellett és zaj közben elégnek. Az. ólom fürdőnek egyszerű mechanikai keverése sem vezet kielégítő eredményekhez. Ellenben állandó jó üzemet érünk el a következőkben leírt eljá-0 rással és készülékkel. Az eljáráshoz használt 1. és 2. ábra szerinti készülék leírása. Az (A) öntött vasüstben (B) üst van elrendezve, amely elektrolizáló tér gya-5 nánt szolgál. Az utóbbi üstben a <(C) elektróda a (D) sófürdőbe merül, míg a folyékony ólommassza mindkét üstnek vonalkázott (E) részéit tölti ki. A (D) sófürdő az ólmot mindkét üstben mérsékelten vastag rétegben borítja. A (B) üst (G) víz- 40 szintes asztallappal van ellátva, amely osak kis mértékben fekszik az ólomfelszín alatt és amelynek az a célja, hogy az áramló ólmot az elektróda felülete alatt egyenletesein vezesse. A (B) üst alsó ré- 45 szén (H) nyílásokkal van ellátva, amelyek az ólomnak a (B) üstből az (A) üstbe kényelmes átmenetet engednek, felső részén pedig samottból álló (I) szigetelő gyűrűvel van ellátva, amely a (K) klórt elve- 50 zető süveget tartja. Az (A) üstbe (L) csigaház merül, amelyben az (M) tengelyen ülő (N) csiga forog. Az (L) csigaház alul nyitott és két oldalsó csatornaszerű (0) ráöntvénnyel van el- 55 látva, amelyek a (B) üst két (P) nyílásába vezetnek. A (B) üstnek azonkívül az ólomfelszín felett i(Q) nyílása van. Az üzem már most következőképpen alakul. Az (N) csiga hatása alatt, az ólom az 60 (L) csigaiháziban a nyíl irányában néhány centiméterrel emelkedik, azután az (O) csatornákon át kis eséssel a (P) nyílásokhoz ömlik és ezeken át a (B) üst belsejébe lép, ahol az vékony rétegben az elektróda 65 alatt a <(G) asztalra folyik, ahonnét azután a (H) nyílásokon át ismét az (A) üstbe jut ós így mindkét üstön át körfolyamban keresztül ömlik. Az ólom a nyílt (0) csatornákban való 70 ömlése által az ólomfiirdő sótakarójának egy részét magával ragadja és az a (P) nyílásokon át szintén a (C) elektróda alá jut. A sóknak meg nem bomlott részei a
