86823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajok krakkolására

Megjelent 1931. évi május lió 132-én. MAGYAR KIRÁLYI jHHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86823. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás olajok krakkolására. Y. L. Oil Processes Ltcl. cég- Westminster (Anglia). A bejelentés napja 1923. évi junius hó 18-ika. A találmány oly olajkrakkolási eljá­rásra vonatkozik, melynél az olajokat, rendszerint katalizátor jelenlétében magas hőfokra hevítjük, mimellett egy desztillá-5 lóban vagy hevítőben gőzzé alakulnak s innen a krakkoló retortába jutnak. Oly nyersolajok krakkolásakor, melyek különböző forráspontú alkotórészeket tar­talmaznak, nehézségek léptek fel a krak-10 kolási művelet kivitelénél azon ténynél fogva, hogy ha az olajokat szokásos tí­pusú desztilláló vagy hevítő készülékben felhevítjük, a könnyebb frakciók eltá­voznak, míg a nehezebb frakciók felsza-15 porodnak. Nagyon kívánatos, hogy az olaj összes alkotórészeit egyszerre vessük alá a krakkolási műveletnek, úgy hogy egyenlő eredményeket kapjunk, s hogy ligy a hőmérséklet, mint a többi feltéte-20 lek állandóak legyenek, míg a nehezebb olajok felszaporodásának lehetőségét ki­küszöböljük. A találmány szerint az olajokat a krak­koló retortába való bevezetés megelőzően 25 a legmagasabban forró frakció forrás­pontja feletti hőmérsékletre hevítjük fel, oly nyomáson, mely elegendő a könnyebb frakciók gőzzé alakulásának megakadá­lyozására. Az így felhevített olajokat a 80 krakkoló retortába való bevezetés előtt hirtelen expandáltatjuk. Az olajok felhe­vítése csőalakú desztilláló illetve hevítő készülékben történhetik, melyen az olaj folytonos nyomás alatt folyik keresztül 35 és mielőtt a kibocsátó nyílást eléri, a kí­vánt hőmérsékletre van felhevítve; az expanzió a krakkoló retortába vezető fúvókán át történik. Az expanzió pillanatában a gőzöket a 40 krakkoló reakció folytán keletkezett ál­landó gázok egy részével keverjük, cse­kély arányban ammóniával, hidrogénnel vagy ezek keverékével együtt. Az állandó gázokat a felhevített tüzelőanyagfuvókán vagy ennek közelében vezetjük a retor- 45 tába; az ammóniát, hidrogént vagy ezek keverékét az állandó gázokkal a retortába lépés előtt vagy magában a retortában keverjük össze. Az olajok folyékony fázisban lényege- 50 sen nem krakkolódhatnak, minthogy a hevítő csövek hőmérséklete a krakkolási hőmérsékletnél alacsonyabb. Az alkalma­zott hőmérsékletek az olajok természete szerint némileg különbözők, de pl. gáz- 55 olaj esetében, melynek frakciói 200° és 350° közt forrnak, a hőmérsékletnek a 400°-ot nem szabad túlhaladnia és általá­ban 25—30 kg/cm2 nyomás elegendő a gőzzé alakulás megakadályozására. Ter- 60 mészetesen, ha a különböző frakciók for­ráspontjainak különbsége nagyobb, az el­gőzölés megakadályozására szükséges nyomás is magasabb lesz, de a különböző tipusú olajokhoz szükséges nyomást és 65 hőmérsékletet könnyen megállapíthatjuk. Természetesen, a felhevített olajok ex­pandálásakor kihűlés áll be és hogy a kondenzálás veszélyét megelőzzük, a fent említett állandó gázokat és a hidrogént, 70 vagy ammóniát az olaj kondenzálási hő­mérsékleténél magasabbra hevítjük, hogy ezáltal az expanzió pillanatában a kon­denzálás elkerülésére elegendő hőmeny­nyiséget vezessünk be. Az eljárás foga- 75 natosításához szükséges készülék szo­kásos tipusú, amely expandáló fúvóká­val ellátott csöves hevítőt és a szokásos krakkolási hőmérsékletre felhevíthető krakkoló retortát foglal magában, mely 80

Next

/
Thumbnails
Contents